UtánpótlásSport
2024. március 29.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Asztalitenisz

2018-06-15 13:30

Nem csak tapasztalatszerzés

Jóleső érzéssel gondol vissza a háta mögött álló eredményes évadra a BVSC-Zugló 16 éves asztaliteniszezője András Csaba. Az ifjúsági Európa-bajnokságra készülő fiú ugyanakkor kiemelte: mivel idén elsőéves volt az ifjúságiak között, a fejlődés és a tapasztalatszerzés volt az elsődleges cél a számára.

Sz. M.utanpotlassport.hu A BVSC-Zugló 16 éves kiválósága, András Csaba idén első évét töltötte az ifjúsági mezőnyben. Számos nemzetközi verseny mellett a korosztály olimpiai kvalifikációján is részt, illetve elkezdte már a felkészülést a júliusi kolozsvári Európa-bajnokságra is.  ‒ Sikerült megvalósítani azokat a célokat, amelyeket kitűztél magad elé az évad elején? ‒ Elég jó szezon volt, sokkal jobbnak éreztem, mint a tavalyit. Több versenyen is ki tudtam hozni magamból a száz százalékot, a hazaiakon ráadásul rendre a maximumon tudtam teljesíteni. Nemzetközi szinten a lengyel bajnokságot tudnám kiemelni, ahonnan tavaly győztesen távoztam, idén pedig csupán egy meccset veszítettem az egész viadal alatt. Most léptem korosztályt, és annak ellenére, hogy ez az év a tanulásról és a tapasztalatszerzésről szólt, úgy érzem, berobbantam az ifjúsági mezőnybe. ‒ Miben fejlődtél a legtöbbet?

A 16 éves András Csaba már nagyon várja a kolozsvári Európa-bajnokságot  Forrás: MOATSZ
A 16 éves András Csaba már nagyon várja a kolozsvári Európa-bajnokságot Forrás: MOATSZ
‒ Mára sokkal jobban tudok teljesíteni a szoros állásoknál is, pontosabban tudom követni a taktikát, sokszor ez jelentette a különbséget a tavalyi évhez képest. Rengeteget számít persze, hogy fizikailag is megerősödtem, hiszen azáltal, hogy nőttem, erősebb lett a lábam és a több „kraft” van a karomban is. ‒ Hogyan értékeled az ifjúsági olimpiai kvalifikációs szerepléseket? Megméretted magadat Splitben, Tunéziában és Kanadában is... ‒ Semmiféle elvárást nem fogalmaztak meg nekem a selejtezők előtt. Nagyon szerettem volna kijutni, de mint tudjuk, ez nem sikerült, sajnos. De nem ezért vagyok csalódott, hanem az bosszant picit, hogy pechem volt a versenyeken a sorsolást illetően, mivel mindig a legerősebb ágra sorsoltak be. Kanadában például két kiváló ázsiai játékos is favoritként indult el a mezőnyben, én persze mindkettőt megkaptam ellenfélnek. De ez tendencia volt majdnem mindenhol, hogy akitől kikaptam, általában megnyerte a versenyt. Még csak tizenhat éves vagyok, és nálam egy-két évvel idősebbek ellen pingpongozok ‒ ami sokat számít ‒, így ők tapasztaltabbak, rutinosabbak, és ez érződött is. Az egyik legnagyobb vágyam az volt, hogy kijussak az októberi Buenos Aires-i olimpiára, de ha nem sikerül, akkor sem adom fel az ötkarikás álmokat; ha az ifjúságiak között nem sikerült, megcsinálom a felnőttek mezőnyében később. ‒ További két játékos kijuthat még a világranglistáról, ez július elsején derül ki. Mennyi esélyt látsz rá, hogy az egyik te leszel? ‒  Nincs sok esélyem, mert a tavalyi évhez képest visszacsúsztam öt helyet a világranglistán, holott mindenki azt várta, hogy húsz helyet javítok majd. A legutóbbi eredményeim nem voltak olyan kiemelkedőek a nemzetközi mezőnyben, mint egy évvel ezelőtt, ezért sok pontom kiesett. A sansz ettől függetlenül is megvan még, ugyanis az olimpiai szervezet további két szabadkártyát ad a számára kiválasztott versenyzőknek. Ebben még azért reménykedem… ‒  Július közepén rendezik a kolozsvári Európa-bajnokságot. Elkezdődött már a felkészülés? ‒  A napokban kezdtem el az edzést két hét pihenő után, de ez sem a kikapcsolódásról szólt, mert rengeteg vizsgám volt a suliban. Most pótoltam be a féléves anyagot, ami nehezen ugyan, de sikerült. Jövő héten kezdődik az edzőtábor Győrben, aztán megyünk egy hétre Szlovákiába, végül pedig itthon, Budapesten töltünk tíz napot. Minden délelőtt és délután háromórás tréningünk lesz, de előfordulhat „túlóra” is. ‒ Milyen célokkal vágsz neki a tornának? ‒  Szövetségi edzőm, Vígh Zsolt szerint a tapasztalatszerzés a legfontosabb, nem vár tőlem még csodákat, hiszen az idősebbek között játszom, nincs vesztenivalóm, felszabadultan kell pingpongoznom. Persze én tűztem ki megvalósítandó eredményeket: mindenképpen szeretnék egy érmet egyéniben, és csapatban is jó lenne a fiúkkal az élen végezni. Szerintem vegyes párosban van a legnagyobb esélyünk a dobogós helyezésre Harasztovich Fannival, ráadásul kiemelésünk sem rossz. Már nagyon várom az Eb-t! További korosztályos híreink ASZTALITENISZBEN a sportági aloldalunkon.