A világ minden tájáról érkeztek bírók és versenyigazgatók arra a vizsgával egybekötött szemináriumra, amelyet a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) tartott Frankfurtban. Az idei továbbképzés fő célja a júniusi kongresszuson elfogadott, a rövid pályás gyorskorcsolyát érintő szabálymódosítások ismertetése, megbeszélése volt.
Krasznai Bence – utanpotlassport.hu A 73 szakember részvételével megrendezett frankfurti szemináriumon dr. Kövér Balázs és Pádár Beáta bírók, valamint Boda Csaba versenyigazgató képviselte a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget (MOKSZ). Dr. Kövér Balázs elmondása szerint a júniusi, sevillai ISU-kongresszuson elfogadott érdemi változások megvitatásával sok mindent sikerült pontosítaniuk.
A bírói szeminárium résztvevői
„Nagyon hasznos volt Nathalie Lambert, az ISU Short Track Technikai Bizottság elnökének előadása, amelyben a legfontosabb szabálymódosításokat taglalta. Például bekerült a szabálykönyvbe az az alaprajz, amely lehetővé teszi, hogy öt pálya helyett hetet használjanak a versenyzők – ez a változás elősegítheti, hogy több futam lebonyolítása után is jó minőségű jégen korcsolyázzanak a versenyzők. Emellett meghatározták, hogy az egyes események megrendezésére pályázó országoknak milyen típusú – fix, mozgó vagy hibrid – palánkot kell biztosítaniuk” – mondta a korábbi Európa-bajnoki bronzérmes short trackes a hazai szövetség oldalának. Arról is beszélt, hogy ezentúl a 3. legjobb idővel csak akkor lehet továbbmenni, ha a futamok első és második helyezettjei, valamint az esetlegesen továbbjuttatott sportolók nem töltik ki a következő forduló létszámát.
Kövér hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben megszaporodott szabálytalanságok miatt szigorúbb szankciók léptek életbe. Egyrészt lehetővé tették, hogy az utolsó bójáig újraindíthassák a futamot, ezáltal a teljes első kanyar védett területté vált. Másrészt több olyan, a váltószámok során előforduló szituációt (például széttett lábbal történő lökés, a csapattag belökése az ellenfél elé, inaktív, az ellenfelet akadályozó versenyző) is rögzítettek a szabálykönyvben. Erre ugyan eddig is figyeltek, ám mostantól ezek a szabálytalanságok akár kizárással is sújthatók − írja az moksz.hu.
„Mindezek mellett egy, a versenyzők felszerelését érintő szabálymódosítással is igyekeznek megkönnyíteni a munkánkat: az egyre gyakoribb kézhasználat miatt az ISU-versenyeken mostantól olyan kesztyűt kell viselniük a versenyzőknek, amelynek túlnyomó része fehér, mivel a sötét kesztyű nagyon nehezen látszik a sötét ruhán. Reméljük, nem fognak erre fel tömegesen fehér ruhára váltani a versenyzők – viccelődött a pjongcsangi olimpián is tevékenykedett magyar bíró, aki a versenyekre vonatkozó változásokra is felhívta a figyelmet: – A junior-világbajnokságon ezentúl távonként hirdetik ki a végső győztest, vagyis megszűnik az összetett junior-világbajnoki cím, emellett csökken a résztvevők száma is. Ezen felül bevezetik a Négy Kontinens-bajnokságot, amely a műkorcsolyában és a jégtáncban már régóta létezik.”
A szakember azt is elárulta, hogy a jövőben néhány ISU-bírót speciális videobíróként alkalmaznak, aki ezentúl már nem a palánk mellett, hanem a csarnokon kívül, a közvetítőautóban foglal helyet, azaz a tévétársaságok felvételeiből dolgozik.
„Ez hatalmas előrelépés, mert az ISU kameráinak elhelyezése és képfelbontása nem volt olyan profi, így előfordult, hogy a tévében mutattak olyan helyzetet, amit mi a helyszínen a technikai feltételek hiánya miatt nem láttunk. Ezzel a változtatással ugyanakkor nő a videobírók felelőssége.”
Érdekesség, hogy a szabálykönyvbe bekerült egy olyan lehetőség is, miszerint az amerikai focihoz hasonlóan a futamok végén nem a bemondó, hanem a bíró mondja majd el, mi történt a pályán, kit juttatott tovább, kit zárt ki, és miért döntött így.
Egyéb korosztályos hírek KORCSOLYASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.
