Sok kicsi sokra megy

Ahol van eredmény, ott az utánpótlásbázis is gyarapszik, ahol kevésbé sikeresek a felnőttek, a gyerekeket is nehezebb sportághoz csábítani. Leginkább így lehet összefoglalni az egyéni ágazatok hazai helyzetét. Összeállításunkból az is kiderül: létszám terén sosincs olyan, hogy „jó”. Ha kevesen vannak a gyerekek, az, ha egyre többen, akkor pedig az jelent kihívást a szövetségeknek.

Bruckner Vince, K-Tóth István, Krasznai Bence, Sztrik Martin - utanpotlassport.hu Az elmúlt évek korosztályos országos bajnokságaira nevező versenyzők számából kiindulva azt vizsgáltuk meg, hogy a szakszövetségek milyen lépéseket tesznek a gyerekek megnyeréséért, s mi a siker valódi kulcsa? VÍVÁS A már világversenyeken is érdekelt korosztályokban – vagyis a kadétoknak (U15) és a juniornak (U18) – rendezett országos bajnokságokon az elmúlt öt évben majdnem másfélszeresére nőtt a résztvevők száma. Míg 2013-ban a két korosztályban és három-három fegyvernemben összesen 552 fő nevezett az ob-ra, addig tavaly már 728-an voltak a fiatalok. „Két folyamat is egyszerre hat: egyfelől az állammal közösen kidolgozott sulivívóprogram segít növelni a tömegbázist, másfelől pedig az eredményesség. Azok a tizenévesek, akik, például, Szilágyi Áron londoni sikerét követően jöttek le nagy számban a vívótermekbe, még csak most jelennek meg a juniorok között” – magyarázza az adatok mögötti összefüggéseket Tamás Henriette, a sportági szervezet főtitkára. A növekvő létszám egyúttal új kihívást is jelent a szövetségnek: miközben egyre több a gyerek, a képzett edzők száma sokkal nehezebben növelhető. „Fontos, hogy ne csak sok gyerekkel dolgozzunk, hanem a munka minőségi is legyen, ezért új programon dolgozunk, amely segíthet a testnevelő tanárok képzésében. Már jelenleg is folynak szakedzői képzéseink, ezeket igyekszünk még tovább bővíteni.” Szintén szervezési nehézséget jelent, hogy korábban – a kevesebb induló miatt – egyetlen hétvége alatt megrendezhették a vívóversenyeket, most viszont a selejtezők miatt sokszor háromnaposra nyúlnak az események. Az elmúlt öt év adataiból az is látszik, a kard-tőr-párbajtőr trióból utóbbi kétségkívül a legnépszerűbb. A múlt évben például a juniorok között 189 párbajtőröző versengett az utánpótlás magyar bajnoki címekért, míg a másik két fegyvernemben összesen 175 nevező volt. BIRKÓZÁS

A hazai birkózó utánpótlásbázis hozzávetőleg 2700 fiatalt foglalkoztat. Ami pedig a korosztályos országos bajnokságon résztvevők számát illeti: 2017-ben (a diáktól a junior korosztályig) összesen 1658-an léptek szőnyegre. Ahhoz képest, hogy nemzetközileg mennyire eredményesek, meglepő lehet a lányok létszáma: a kadét ob-n 11 súlycsoportban mindössze 53-an mérettették meg magukat. „A birkózás nem tartozik az igazán nőies sportágak közé, tehát a konkurencia is kisebb – így a szövetség ügyvezető alelnöke, Bacsa Péter. – A lemorzsolódás nagyobb mértékű, mint a fiúk között, hiszen sokat nyom a latba a széles váll és a törött fül…” A fiúknál a juniorkorosztályban már jóval kevesebben szerepelnek, mint a fiatalabbak között: tavaly a kadétok mezőnyében 222-en, a juniorok versenyében pedig mindössze 135-en küzdöttek az ob-n. Bacsa szerint ez természetes. „A fiatalok általában tizenhét éves koruk körül döntik el, hogy az iskolát vagy a sportot választják, így érthető a visszesés. Amint a Kozma István Birkózó Akadémia megnyitja a kapuit, lehetőségünk nyílik majd kialakítani azt az ösztöndíjprogramot, amellyel javítani tudjuk ezt a statisztikát.” ASZTALITENISZ

Egyre vitatottabb kérdés, hogy az évről évre gyengébb utánpótlás-eredmények és a lányok között látványosan észlelhető létszámcsökkenés fényében mekkora a népszerűsége a kiemelt – és az egyik legtradicionálisabb – sportágak egyikének. Az utóbbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a legrangosabb viadalon nagyjából kétszer annyi fiú méreti meg magát, mint lány. A múlt esztendőben az ifjúságiak mezőnyében 54, a serdülők között 36, az U13-asok versenyében 55 lány állt asztalhoz, míg a fiúk azonos kategóriáiban: 86, 64 és 88 a három szám. Az elmúlt évadban a mezőny nagysága a legtöbb korosztályban nem változott jelentősen, mégis szemet szúrhat, hogy a sportágat versenyszerűen elkezdők között is mind kevesebb a lány. „Őket eleve nehezebb rávenni az élsportra, mint a fiúkat, akikben jobban él a versenyösztön és a küzdeni akarás‒ magyarázza Lindner Ádám, a serdülő leányválogatott szövetségi edzője. ‒ Természetesen próbálkozunk minél inkább népszerűsíteni a sportágat, a saját klubomban, Dunakeszin is rendszeresen tartunk iskolai toborzókat, és a szövetségnek is vannak hasonló törekvései.” A szakvezető az általa érzékelt változásokról, többek között a néhány héttel ezelőtt rendezett évadnyitó versenyről a következőt mondja: „Jó volt látni a sok új arcot a legfiatalabbak között, különösképpen a lányok mezőnyében volt öröm ezt tapasztalni.” RÖVID PÁLYÁS GYORSKORCSOLYA

A hazánk első téli olimpiai aranyérmét szállító rövid pályás gyorskorcsolya korosztályos országos bajnokságán (vagyis a 7–18 évesek mezőnyeiben) az utóbbi három évben csupán egyszer akadt száznál több induló, méghozzá tavaly. Ezért aztán a szövetség az egyik legfőbb feladatának tartja a short trackes utánpótlásbázis növelését. „A létszámadatok köszönőviszonyban sincsenek az eredményességünkkel – így a gyorsasági ágazat szakmai igazgatója, Telegdi Attila mesteredző. – Kijelenthetjük, hogy a minőségi munka megvan, már csak gyerekek kellenek hozzá.” A szövetség kész stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy a helyzet változzék. A szervezet elindította a Sport XXI programot, s a téli sportágválasztókon is minél több gyerek figyelmét igyekeznek felkelteni a szakág iránt. Emellett cél az is, hogy rövid pályás szakosztály alakuljon minden olyan településen, amelyen van szabvány méretű jégpálya. Ugyanezekben a városokban elérnék azt is, hogy az iskolák testnevelési programjában szerepet kapjon a short track. Ennek érdekében tárgyalást folytatnak a Testnevelési Egyetemmel, hogy foglalják a tanárok képzésébe a korcsolyaoktatást is. ÚSZÁS

Kijelenthető: az úszósportban évek óta példaértékű utánpótlás-nevelő munka folyik, nagyszerűek az eredmények, bővül a létszám. Talán elég, ha annyit mondunk: a 2018-as cápa, gyermek, serdülő és ifjúsági országos bajnokságok mindegyikén négyszáz fölött volt az indulók száma. A legkisebbek között, a delfin korosztályban azért vannak kevesebben, mert pedagógiai okokból minden versenyszámban csak a legjobbak indulhatnak. A szakemberek ugyanis nem szeretnék, ha már egészen fiatalon kudarcélménnyel távoznának a gyerekek a versenyről. Az utánpótlás-válogatott szövetségi kapitánya, Petrov Iván örömmel tapasztalja a folyamatot. „Folyamatosan fejlődik és több szempontból is jó irányba halad a magyar úszósport. Egészen fantasztikusak az adatok, amelyeket évről évre fel tudunk mutatni. Ha például az öt évvel ezelőtti számokat nézzük, még boldogabbak lehetünk, hiszen azt látjuk: mára ahhoz képest is ugrásszerűen nőtt az indulók létszáma nemcsak a korosztályos, hanem a felnőtt országos bajnokságon is.” A Győri Úszó SE-t is vezető tréner szerint a mutatók javulásában jelentős szerepet játszik a hazai szövetség több projektje, például a Minden gyerek tanuljon meg úszni! és a Jövő Bajnokai program vagy az egyesületi pontverseny nyomán nyújtott műhelytámogatás. „Az elmúlt néhány év teljesítményét értékelve kijelenthetjük, hogy az a nagymértékű állami támogatás, amelyben sportágak sokasága részesül, nálunk jó helyre kerül. Megfelelő a felhasználása, és valóban folyamatos a fejlődés.”