UtánpótlásSport
2024. április 19.
  • instagram
Divízió I/A-s U18-as jégkorong-vb, Frederikshavn (Dánia) Kadét és junior vívó-világbajnokság, Rijád (Szaúd-Arábia)
Keresés:

Sportágak

Szakszemmel

2018-11-15 12:30

Mély víz csak időben

Egy nap az utánpótlásért – Segítség, felnőttem! címmel az utanpotlassport.hu szerkesztősége immár nyolcadszor tart nagyszabású konferenciát november 27-én a Testnevelési Egyetemen. Az előadók közül Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár – aki a 2000 és 2008 között három olimpiai bajnoki címet nyert vízilabda-válogatott mellett is dolgozott sportorvosként – a fizikai felkészítés fontosságáról és részleteiről tart majd előadást. A szakember rendkívül érdekes témáiból adott némi ízelítőt honlapunknak.

Göbölyös Gáborutanpotlassport.hu „Az előadásomnak alapvetően három fő témája lesz. Az első, hogy mit is várjunk el egy, az utánpótlás kor végén lévő versenyzőtől. Természetesen itt azokra összpontosítok majd, akik alapvetően az élsport felé kacsingatnak. Arra keressük a választ, hogy melyek azok a képességek, amelyeket még utánpótláskorban kell elsajátítani vagy kizárólag akkor lehet igazán fejleszteni. Ennek a témának két alfejezete lesz mozgásszervek és állóképesség címekkel. Előbbi az alapvető erőt, a sérülések megelőzését, illetve a szükséges mozgáskoordinációt veszi górcső alá, míg utóbbi tárgyalásakor a szív keringési, illetve aerob rendszerei kerülnek terítékre” – mondta Pavlik Gábor, aki szerint a fiatal sportolóknak 18–20 éves korukig kell megszerezniük az alapvető fizikai állóképességet, amelyet később folyamatosan fejleszthetnek. Ha ez elmarad, akkor nagy valószínűséggel állandó lemaradásban lesznek riválisaikhoz képest.

A NOVEMBER 27-I UTÁNPÓTLÁS-KONFERENCIA RÉSZLETES PROGRAMJA ÉS JELENTKEZÉS ITT

 Az előadás második részében arról lesz szó, hogy az egyes sportágakban mikortól lehet igazán felnőttnek tekinteni a sportolót.
Dr. Pavlik Gábor
Dr. Pavlik Gábor
„Több út lehetséges, hiszen azt a versenyzőnek kell eldöntenie, hogy felnőttszinten az élvonalat, vagy, mondjuk, a másodosztályt célozza-e meg, esetleg befejezi az élsportot. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes sportágak között nagy különbségek mutatkoznak ebben a tekintetben. Úszásban vagy tornában például már egészen fiatalon élsportolóvá válhat valaki. A hajlékonyság fiatal korban fejleszthető tökéletes szintre, így aztán nem véletlen, hogy a legfiatalabb olimpiai bajnokok általában a tornászok vagy a műugrók közül kerülnek ki. Az úszás titka, hogy az a fajta terhelés nem károsítja az ízületeket, ezért a fiatalok hosszú órákon keresztül edzhetnek. Ezzel szemben, mondjuk, egy távolugró nem teheti meg, hogy fél napokat ugrál, mert az tönkre tenné az ízületeit.” Pavlik Gábor szerint ez az egyik oka annak is, hogy futballban vagy vízilabdában kevés a tinédzser korú klasszis. Igaz, akadnak ellenpéldaként állítható sportolók, de ők általában kiváló génekkel és kivételes tehetséggel büszkélkednek. Az egyetemi tanár harmadik témája azt a kérdést boncolgatja, hogy mitől óvjuk a fiatal sportolókat, illetve miképpen bánjunk velük. Úgy véli, a legfontosabb az, hogy betartsuk a törvényszerűségeket, és ne várjunk el egyszerre mindent a gyerekektől. „Legyünk velük türelmesek, ha még nem játszik olyan jól. Ha érezzük a tehetséget, akkor a bizalom semmiképpen ne törjön meg irányába. Ugyanakkor hasonlóképpen fontos, hogy adott esetben legyen erőnk azt mondani: fiam, belőled soha nem lesz bajnok. Ha így áll a helyzet, keressünk neki más sportágat.” A sérülések megelőzéséről szólva Pavlik Gábor elmondta, nagy általánosságban kijelenthető, hogy a sportágak mindegyikében elengedhetetlen a tornatermi erősítő edzés – már gyermekkorban is. „Sportágtól függően igenis szükség van a maximális, szubmaximális erősségű, nem túl nagy súlyokkal és magas ismétlésszámmal járó gyakorlatokra. Azokkal lehet ugyanis stabilizálni az izmot és az ízületi rendszert. Legtöbbször talán a futballistáktól hallom, hogy ki kell pihenni egy-egy húzódást, miközben ezek a sérülés általában azért alakulnak ki, mert a fiatal még nincs megfelelően felkészítve – vagy egyszerűen csak nem melegített be megfelelő módon.” Végül a sportorvos így összegzett: „Azt gondolom, ha egy tizennyolc éves sportolót túl korán dobnak a mély vízbe, akkor arra akár egész pályafutása is rámehet. Legyen erőnk kivárni, hogy a fiatal versenyző mozgásszervileg is beérjen, és csak az után kezdjük el versenyeztetni a felnőttek között.”

A NOVEMBER 27-I UTÁNPÓTLÁS-KONFERENCIA RÉSZLETES PROGRAMJA ÉS JELENTKEZÉS ITT

 A november 27-én a Testnevelési Egyetemen tartandó Egy nap az utánpótlásért – Segítség, felnőttem! című konferencia előadói: Köpf Károly, a Magyar Edzők Társasága titkára Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár, a 2000 és 2008 között háromszor is olimpiai bajnok vízilabda-válogatott sportorvosa Valkusz Máté, 20 éves teniszező, korábbi junior-világranglistavezető, a Davis–kupa-válogatott tagja, Valkusz Valéria, Máté édesanyja, menedzsere és Kuhárszky Zoltán, Máté edzője, korábbi Davis–kupa-kapitány Dr. Lénárt Ágota egyetemi docens, a Testnevelési Egyetem Pszichológiai és Sportpszichológiai Tanszékének vezetője Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője és Németh András, a Váci Női Kézilabda SE szakmai igazgatója Szita Márton, többszörös korosztályos Európa-bajnoki érmes, 23 éves asztaliteniszező Bodnár Péter, a kosárlabda-szövetség főtitkára Dr. Sós Csaba, a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, az úszóválogatott szövetségi kapitánya