Szeretet, elhivatottság, önállóság

A MediaBook Kiadó legújabb kiadványában 40 kiváló utánpótlásedző – a Nemzeti Sport Junior mellékletében korábban megjelent − portréját gyűjtötte egybe Mesterművek címmel. A kötet bemutatója kapcsán a legérdekesebb gondolatokból idézünk.

Gy. Sz. Cs. – utanpotlassport.hu Az utánpótlás-nevelésben dolgozó szakemberek gyakran és joggal érezhetik úgy, hogy munkájukra, tapasztalataikra alig-alig kíváncsi a külvilág. Pedig a hozzáértők szerint éppen a legfiatalabbakkal dolgozó edzők azok, akik a legtöbbet tudják szakmájuk mesterforgásairól. Az általuk lefektetett tökéletes alapok nélkül egyetlen bajnok sem érhetne fel a csúcsra felnőttkorában. A siker árnyékában tevékenykedő nevelőknek van is mondanivalójuk, amely nemcsak a sportolók, de a szülők, a szakvezetők és még a szurkolók számára is megfontolandó lehet. Az utanpotlassport.hu munkatársai által elkészített interjúkból kirajzolódó üzenet szerint ezek a kiváló szakemberek több évtizedes karrierjük során elsősorban nem bajnokokat, hanem embereket próbáltak nevelni – miközben maguk sem felejtkeztek el azokról, akiktől a legtöbbet tanulták pályájuk elején.

Az EMMI sportállamtitkársága támogatásával és a Magyar Edzők Társasága szakmai együttműködésével elkészült kötetből néhány fontos gondolatot válogattunk össze, amely a sportszakma, a jelen fiatal edzői számára akár gyakorlati „útmutatóul” is szolgálhat mindennapi felelősségteljes munkájuk során. Berecz Ilona (jégtánc) „A jó edzőnek elengedhetetlen, hogy jó szeme legyen. A sikerhez azonban ennél több kell. Rendíthetetlenül hinni kell abban, hogy ki tudjuk hozni a gyerekekben rejlő tehetséget. A nehézségek azért vannak, hogy leküzdjük őket, és nem azért, hogy megállítsanak bennünket.” Turi György (úszás) „Mindketten belefáradtunk, mégsem volt könnyű elengednem őt. A jó edző azonban hagyja, hogy tanítványa új utakra lépjen. Örülök az eredményeinek, jól döntött, amikor elhagyott. Ha velem marad, ma már talán nem is úszna. De megtanultam a leckét” – vall önkritikusan a Kőbánya SC mesteredzője az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok tanítvány Cseh Lászlóval való szakításáról. Halla Péter (vívás) „Szőcs Bertalan vesszőparipája volt a fizikai felkészítés, a maga korában ezen a téren reformernek számított, egy lépéssel mindig a világ előtt járt. Nem véletlen tehát, hogy én is nagy figyelmet fordítok a tanítványaim kondíciójára. De nem egyoldalú izomépítésre törekszem, hanem a mozgáskoordinációjuk fejlesztésére.” Róth Kálmán (kézilabda) „A legfontosabb az elhivatottság. Az, hogy a gyerek akarjon sportolni. Ezen kívül természetesen a testalkat is rengeteget számít a sportágunkban. A fiatal esetében persze a kreativitás sem utolsó szempont. Bármilyen ügyességi játék közben észre lehet venni, megvan-e valakiben ez a bizonyos plusz.”  Sisa Tibor (labdarúgás) „Ezek az őszinte, nyílt, tanulni vágyó gyerekek indítottak el a pályámon. Minden áldott nap csillogott a szemük, amikor az öltözőbe léptem. Emberileg és szakmailag egyaránt azt éreztem, értelme van annak, amit csinálok” – mesélt a korosztályos válogatottakkal kiemelkedő sikereket elérő szakember pályája kezdetéről, amikor a Salgótarjáni Kohász együttesénél elvállalta a serdülőcsapat irányítását.  Volper László (asztalitenisz) „Minden tréningen arra törekedtem, hogy a tanítványaim sikerélménnyel mehessenek haza. Ha például szerdán ötször ütötte át a labdát hiba nélkül a háló felett, csütörtökön pedig már hétszer, akkor azt eredményként könyveltük el. Eleinte ezt nem tudatosan csináltam, később azonban keresni kezdtem a pozitívumokat.”  Bild Katalin (kosárlabda) „Az edzőnek értenie kell a szakmájához! A gyerek csak arra képes, amire megtanították, amit már biztosan tud. Ő is csalódik, amikor a pályán nem tudja végrehajtani az utasításokat. A mi dolgunk ezeket helyre rakni, elmagyarázni. Sajnos sok kolléga nem veszi ezt figyelembe.” Kemény Ferenc (vízilabda) „Sablon alapján nem megy, az edző számára nyitott könyv kell, hogy legyen a gyerek. És ha igazán megismeri a kölyköt, akkor már adódik a járandó út. A tehetségeket ki kell emelni, velük rendszeresen külön kell foglalkozni, az iparosok pedig elsősorban az egészségük megőrzése, személyiségjegyeik fejlesztése miatt sportoljanak.” Fekete József (súlyemelés) „Nálunk nincs olyan, hogy kész, hogy mindent tudok. Minden nap tanul az ember valamit, mindig lehet újat látni. Ez egy olyan szakma, amelyben tényleg folyamatosan fejlődni kell, ha a világgal akarjuk felvenni a versenyt.” Hegedűs József (tenisz) „A jó trénernek nem kell Wimbledont nyernie. Persze le kell tudnia állni játszani a játékosaival, de nem ez a legfontosabb. A szakmai hozzáértés és az empátia sokkal többet számít. A gyereket akkor kell a legjobban szeretni, amikor veszít.” Kása Ferenc (kenu) „Szelíden én is lökdösöm a tanítványaimat előre, de a falat senki helyett nem törhetem át. A végső, legnagyobb lépést maguknak kell megtenniük. Ezért fontos az önállóságra nevelés, amiben a szülők manapság mind kevésbé partnerek.” Pék Gyula (vízilabda) „Azt a technikai képzést, ami a legfiatalabbaknál elmarad, később lehetetlen pótolni, ahogyan a rossz beidegződéseket is nagyon nehéz kijavítani. Talán furcsán hangzik, de a felnőttek mellett dolgozóknak van szükségük több pedagógiai és taktikai érzékre, a gyerekek között a szakmát kell tudni, de azt nagyon!”