A lényeg? Vívni egy jót!
Battai Sugár Katinka Eislingenben ismét megállíthatatlan volt. A TFSE 15 esztendős, debreceni kardvívója a gödöllői szezonnyitó után a kadétkorúak európai körversenyének harmadik állomásán is aranyérmet szerzett, ezzel pedig a magyar ranglistán is élre ugrott.
K. T. I. - utanpotlassport.hu – Idén hét kadétversenyed volt, ebből ötször dobogóra álltál. Elég stabil teljesítmény. – Elégedett vagyok, de elsősorban nem az eredményekért vívok, hanem hogy versenykörülmények között is minél többet gyakorolhassam azokat a technikai elemeket, akciókat, amelyeket az edzésen tanulunk. A helyezés kevésbé fontos. Persze, ha jól megy a vívás, akkor az hozza magával az eredményeket is. – Gondolom, azért nincs benned rossz érzés, ha ránézel a magyar kadétranglistára, amelyen a te neved a legelső… – Nem nézem gyakran a ranglistát. Amikor viszont egyszer-egyszer szembejön, vagy mondják, hogy milyen jól állok, az jólesik. Ez is egy visszaigazolás arról, hogy milyen az edzőmmel végzett munkánk. – A hét versenyből az egyik, ahol nem kerültél három közé, éppen az országos bajnokság volt. Mi történt? – A negyeddöntőben kaptam ki 15:14-re. Annyira nem vívtam kiemelkedően. Fenyvesi Zita volt az ellenfelem, aki amúgy is nagyon jó vívó, ráadásul azon a napon egyértelműen jobb formában volt. Nem volt meg a kellő dinamika a vívásomban, nem én diktáltam a ritmust. – Inkább a nemzetközi versenyek specialistája vagy? – Mind a gödöllői, mind a németországi verseny nagyon jól sikerült. Nyugodtan tudtam vívni. Nem stresszeltem rá, és szerintem ezért is ment olyan jól. A hazai versenyeken sincs baj az izgalommal, de más, amikor olyanokkal vívok, akikkel már sokszor találkoztam, és nagyon ismerjük egymást. Ilyenkor hajlamos vagyok túlgondolni, túltaktikázni, és ez nem mindig eredményes. A nemzetközi mezőnyben ösztönösebb vagyok. – Vannak azért kitűzött céljaid az idényre? – Nem mondtam ki, hogy itt meg itt mindenképpen válogatott akarok lenni, vagy hogy muszáj lenne kijutnom az Európa- és a világbajnokságra. Kadétválogatottságom most elég biztosnak tűnik, és a junioroknál is kerettag vagyok. Ha összejön az Eb vagy a vb, úgy vagyok vele, hogy nem helyezés a cél, hanem, hogy azt érezzem, nyugodtan, a saját vívásomat hozva tudtam részt venni. Ha lesz eredmény, annak örülök, ha nem, akkor sincs baj, mert legalább vívtam egy jót, és a tapasztalat akkor is hasznos. – A BVSC-s Szűcs Lucával vagytok nagy versenyben a korosztályon belül. Milyen kettőtök viszonya? – A páston ellenfelek vagyunk, de egyébként rivalizálásról szó sincs. Debrecenben élek, és mivel a válogatott sokszor Budapestről indul a reggeli órákban a világeseményekre, ezért van, hogy előző este már felutazom. Ilyenkor például nála szoktam aludni. A versenyeken is sokszor vagyunk szobatársak, nagyon jóban vagyunk. – A női kard szakág az utóbbi időben ontja a tehetségeket. Elég Márton Annára vagy Pusztai Lizára gondolni, akik már mindketten felnőtt Európa-bajnoki érmesek. – Nagyon felnézek mindkettőjükre az eredményeik miatt. Annát mondhatjuk példaképemnek is, stílusa, hozzáállása nagyon rokonszenves. Nem véletlenül van a világranglista élmezőnyében. Jó lenne 23 éves koromra olyan szintre jutni, mint amilyenen ő áll. Addig is a legfőbb célom, hogy fejlődjek, tudjak pluszokat vívni, olyan asszókat nyerni, amelyekben nem feltétlenül én vagyok az esélyes. Nagyon szeretem, amit csinálok, és hosszú távon nem hiszem, hogy az lenne a leghasznosabb, ha most mindenáron meg akarnék nyerni egy korosztályos Európa-bajnokságot. Abban bízom, hogy a most elvégzett munka segítségével idővel majd sikerül kijutni egy olimpiára. További korosztályos hírek VÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.