Nagyok lettek

Újabb hallatlanul sikeres esztendőt produkáltak utánpótláskorú sportolóink. Az eddigi legsikeresebb, tizenkét aranyéremmel záruló ifjúsági olimpia mellett számos kiugró eredmény született. Az év emberei című összeállításunkban kísérletet teszünk rá, hogy külön kiemeljük a legjobbakat.

Bruckner Vince, Sztrik Martin – utanpotlassport.hu Természetesen versenyzők, edzők sora kerülhetne még be az év emberei közé a korosztályos sportban. De azzal talán nehezebb vitatkozni, hogy akik bekerültek a legjobb négybe, azoknak valóban ott is a helyük. Az egyaránt háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok Milák Kristóf és Késely Ajna, a női junior kézilabda-válogatottat a csúcsra segítő Golovin Vlagyimir, valamint a fiú ifjúsági vízilabda-válogatottat az Eb-bronz után a szombathelyi világbajnokságon is harmadik helyig kormányzó Horváth János alkotja a kivételes társaságot.

MILÁK KRISTÓF – ÚSZÁS Már 2016-ban, Hódmezővásárhelyen is junior Európa-bajnokságot nyert, de nevét a tavalyi budapesti felnőtt-világbajnokságon ismerte meg az ország (és a világ), amikor bombameglepetésre a második helyre pillangózott 100 méteren a Duna Arénában. A 18 éves Milák Kristóf pályafutása azóta is felfelé ível – ezt bizonyítják idei parádés eredményei. Már márciusban a debreceni felnőtt országos bajnokságon nagyot robbantott, legerősebb számán, 200 m pillangón mindössze egyetlen századdal maradt el (1:52.71) Cseh László Európa-csúcsától, de idejével azóta is világranglista-vezetőnek mondhatja magát. Aztán jött Helsinki és a junior Európa-bajnokság, amelyre éppen csak beesett érettségi vizsgáiról, de ez láthatóan nem zavarta meg. Utolsó korosztályos kontinensviadalán a „szokásos kötelező” 100 és 200 m pillangó mellett 200 és 400 m gyorson is aranyérmet akasztottak a nyakába. Az utolsó napon ráadásul tíz perc leforgása alatt diadalmaskodott két számban (200 gyors, 100 pillangó). De a java még hátravolt. A glasgow-i felnőtt Európa-bajnokságon az egész mezőnyt leiskolázva nyerte a kétszáz pillét, míg néhány héttel később – bár betegség is nehezítette felkészülését – Buenos Airesben is elkápráztatta a világot. A 200 és 400 m gyorson, valamint 200 m pillangón aratott győzelmével jött össze a mesterhármas, amellyel – és persze a 100 m pillangón nyert ezüstjével – a magyar küldöttség legeredményesebb sportolója lett. Az időközben Érdről a Budapesti Honvédba szerződő versenyző az év végeztével kilép  ugyan az utánpótlás-korosztályból, de az átmenettel a felnőttsportba aligha lesz problémája. Hiszen már a nagyok között is jó ideje a legszűkebb elitbe tartozik.

KÉSELY AJNA – ÚSZÁS Kivételes eredményekkel köszönt el a korosztályos sporttól a Kőbánya SC 17 esztendős kiválósága, Késely Ajna. Csakúgy, mint Milák, az év mindhárom főversenyén nagyot alkotott. Kezdve a helsinki korosztályos Eb-vel, amelyen a csapat legeredményesebb tagjaként öt számban is érte szólt a magyar himnusz: 400, 800, 1500 m gyorson, 400 m vegyesen és a 4x200 m-es gyorsváltóval is az élen zárt. Tizenötszörös junior Európa-bajnokként zárhatta le pályafutása e szakaszát, hogy aztán a nagyok kontinensviadalán is bejelentkezzen. Glasgow-ban 400 és 800 m gyorson ezüst-, 1500-on pedig bronzéremmel bizonyította, hogy lehet rá számítani a felnőttek között is. Ezzel a szerzett érmek számának tekintetében a magyar csapat legjobbja lett. Októberben, Buenos Airesben pedig az ifjúsági olimpián is megmutatta egyedülálló versenyzői kvalitásait: három gyorsszámban is (az egy évvel idősebbek mezőnyében) elsőként csapott célba, megelőzve a hazaiak kedvencét, Delfina Pignatiellót. Késelyvel kapcsolatban ugyanazt lehet megjegyezni, mint Milák Kristóf esetében: bár búcsút int az utánpótláséveknek, nehéz elképzelni, hogy a felnőttek mezőnyében ne halljunk majd sikereiről.

GOLOVIN VLAGYIMIR – KÉZILABDA Az ifjúsági olimpia mellett a nyár legemlékezetesebb utánpótlássikerét a női junior kézilabda-válogatott érte el, miután Debrecenben hazai közönség előtt története során először U20-as világbajnokságot nyert. A siker egyik főszereplője – természetesen a játékosok és az együttessel korábban foglalkozó trénerek mellett – a csapat márciusban kinevezett szövetségi edzője, Golovin Vlagyimir volt. Hajdu János egészségügyi okokból történt lemondása miatt került a kormányhoz a 47 esztendős, odesszai születésű, de már 1992 óta Magyarországon élő szakember, aki kiválóan összerakta a csapatot a hazai rendezésű tornára, remek pedagógiai érzékével végig nyugodt, ugyanakkor kitűnő meccseléssel vezette sikerre az ígéretes társaságot. Kihozta a maximumot az egyébként korábban már a felnőttek között bizonyított játékosokból: Háfra Noémi, Klujber Katrin, Faluvégi Dorottya, Lakatos Rita vagy éppen Márton Gréta is csúcsra pörgött a hazai tornán. A magyar kézilabdasportra már nagyon ráfért egy efféle siker, hiszen a felnőttválogatottak világversenyen elég régen nem kerültek már  a dobogó közelébe. A juniorok, azaz a „majdnem felnőttek” aranyérme viszont – még ha nem is szabad túlértékelni – mindenkinek reményt adhat a folytatásra. Az MTK Budapest női NB I-es csapatát is irányító tréner szeptembertől újabb nagy fába vágta a fejszéjét, a 2000-es születésű „új” juniorválogatottat irányítja, amellyel a jövő nyári győri Európa-bajnokságra és további sikerekre készül. Nagy célja pedig, hogy egyszer a világbajnoki cím után olimpiai aranyérmet is ünnepelhessen.

HORVÁTH JÁNOS – VÍZILABDA Az év best of listájáról nem maradhatott le a KSI SE „felnőtt” és ifjúsági csapatának vezetőedzője, a magyar U18-as válogatott szövetségi kapitánya, Horváth János sem. Azért szükséges idézőjelek közé foglalni a felnőtt jelzőt, mivel nevelőegyesület lévén a sportiskolások gárdáját javarészt utánpótláskorú pólósok alkotják, akik bármilyen hihetetlen is, de nagyszerűen viselik a sorozatterhelést. Hiszen több fronton helyt kellett és kell most is állniuk. Az előző évadban még a másodosztályban szerepelt az együttes, ám a 47 esztendős szakember és kivételes képességekkel megáldott pólósai az alapszakasz küzdelmei után a rájátszásban is az első helyen zártak, így kivívták a jogot az újbóli élvonalbeli szereplésre. Horváth János és legénysége tehát a mostani idénytől az ifjúsági bajnokság mellett a felnőtt ob I-ben is megméreti magát. A mezőny erősségét illusztrálandó elég a topcsapatokban szereplő játékosok neveire és érdemeire pillantani. A KSI, az Eger és az OSC korábbi klasszisa a klubküzdelmek mellett több, korosztályos válogatottaknál másodedzőként eltöltött év után 2017-től kezdve az ifjúsági válogatott első embereként is tevékenykedik. A máltai U17-es Európa-bajnokság után az augusztusban Szombathelyen rendezett korosztályos világbajnokságon ismét az elődöntőig, majd a harmadik helyig vezette alakulatát. Nagyon kevés ‒ egyetlen gól  ‒  hiányzott a fináléba kerüléshez. A bronzcsatát aztán ‒ csakúgy, mint az egy évvel korábbi kontinensviadalon ‒ óriási elszántsággal és bravúrral sikerült megnyerni, így Európa után a világ rangsorában is a harmadik helyre állította a magyar pólóutánpótlást. És valószínűleg még jó néhány hasonló sikeren töri a fejét.