Nagyszerűen szerepelt 2018-ban a hazai utánpótlássport. Az ifjúsági olimpiától a korosztályos világ- és Európa-bajnokságokon át a különféle jelentős nemzetközi eseményekig mindenütt remekeltek a magyar fiatalok. Mire lehet következtetni a sikerekből, lesznek-e az eredményes tizenévesekből klasszis felnőttek, mi várható az új esztendőben? Erről nyilatkozott az Utanpotlassport.hu-nak dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.
Munkatársunktól – utanpotlassport.hu A lassan elköszönő évben sikert sikerre halmoztak fiatal sportolóink a korosztályos világeseményeken, miközben közülük jó néhányan már a felnőttek mezőnyében is kitettek magukért. Az esztendő fő eseménye a Buenos Aires-i nyári ifjúsági olimpia volt, amelyen a magyar küldöttség 24 érmet, köztük 12 aranyat nyert, így dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is az Argentínában történtek felidézésével kezdte összegzését.
„Néhány napot én is a helyszínen tölthettem, és testközelből láthattam a mieink remeklését. Fantasztikus érzés volt átélni a játékok hangulatát, a győzelmeket, és jó volt látni azt is, milyen nagyszerű csapatunk van. Olyan, amelynek a tagjai szívből szurkolnak egymásért” – emlékezett vissza az októberi napokra a korábbi klasszis hátúszó, aki 1992-ben, Barcelonában maga is felállhatott a felnőttek olimpiai dobogójának második fokára.
Dr. Szabó Tünde Forrás: EMMI
Az államtitkár hozzátette, az előjelekből már következtetni lehetett a kiemelkedő szereplésre, bár az éremtáblázaton elért negyedik hely minden várakozást felülmúlt.
„Az utóbbi években az utánpótlás-nevelés érdekében tett lépések mostanra már beértek. A társasági adókedvezmények nyomán, valamint a kiemelt sportágfejlesztési programnak köszönhetően az utánpótlásra különleges figyelmet fordítottunk, és kiváló szakembereink tevékenysége mellett ennek hozadéka, hogy fiataljaink a sportágak sokaságában vannak ott a legjobbak között. A feltételrendszer, a háttér, minden körülmény adott ahhoz, hogy ebben az eredményközpontú világban a mostani tizenévesek felnőttkorukban is nagy eredményeket érjenek el.”
A magyar sport elsőszámú vezetője szerint az ifjúsági olimpiákon történtek jó eséllyel visszaköszönnek a későbbiekben is. Úgy véli, az ígéretek között akadnak néhányan, akikre már a 2020-as tokiói játékokon is érdemes lesz odafigyelnünk, de a többségük 2024-re Párizsra érhet be igazán.
„A tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a sikeres felnőttsportolók annak idején szinte kivétel nélkül letették a névjegyüket utánpótláskorúakként is. Ugyanakkor arra nincs garancia, hogy a fiatalok között eredményes versenyzők mindegyike klasszis felnőttsportolóvá válik. Ezért kell most és a továbbiakban is a létesítményektől a szakembergárdán át az egészségügyi háttérig minden támogatást megadni nekik a folyamatos fejlődésükhöz.”
Az esztendő nagyszerű eredménysorához persze az ifjúsági olimpián remeklők mellett az év egyéb világversenyein bravúrosan szereplők is nagymértékben hozzájárultak. Brillíroztak a fiatal úszók, a kajak-kenusok, a vívók, a kézilabdázók, az atléták, a sportlövők, de a felsorolás ezzel messze nem teljes.
„Nem lehet nem észrevenni, hogy szélesedik azon sportágak köre, amelyek sorra szállítják a kiemelkedőbbnél kiemelkedőbb eredményeket, s ez nagyon reménykeltő a jövőre nézve. Az utánpótlás-események dobogósainak listáját böngészve világosan látszik, hogy nem csupán három-négy húzóágazatunk van, hanem ennél jóval több. Ezzel együtt az is megfigyelhető, hogy az utánpótlásban a jók között a legjobbak továbbra is azon sportágak képviselői, amelyeknek jelentős hagyományai vannak idehaza, és példaképek sorát tudják felmutatni a felnövekvő generációnak.”
Szabó Tünde úgy véli, a sikerek összetevőinek egyik legfontosabbja változatlanul az edzői „minőség”.
„Éppen ezért eltökéltek vagyunk abban a tekintetben, hogy növeljük a szakemberek megbecsülését. A kiemelt edzői státuszok létrehozása után bevontuk ebbe a körbe az utánpótlásban dolgozó trénerek legkiválóbbjait, és e folyamat része az is, hogy januártól az olimpiai eredményesség után a sportolót megillető plusz járadékra az edzők szintén jogosultak lesznek. Minden sikeres versenyző mellett mindig ott áll egy-egy nagyszerű mester, így nem is kérdés, hogy az ő munkájuk további elismerése a legfontosabb feladataink egyike.”
Az elkövetkező esztendő fő csapásirányairól az államtitkár azt mondta, folytatni kívánják a mozgást népszerűsítő programokat, és az a cél, hogy tényleg minden gyerek sportoljon.
„Ha a hatévesek mindegyike rendszeresen mozog, sportol, akkor magától értetődő, hogy az utánpótlás hátországa is garantált lesz. Ehhez persze létesítmények és egyéb feltételek is kellenek, nem beszélve az olyan elhivatott, képzett testnevelő-tanárokról és edzőkről, akik részint felismerik a tehetséget, részint pedig képesek arra, hogy a kevésbé ügyeseket is ott tartsák a pályákon azzal a céllal, hogy a sport az életük meghatározó részévé váljék.”
A 2019-es versenynaptárat böngészve kiderül, hazánk a felnőttesemények mellett utánpótlás-világversenyek sorának is otthont ad. Szabó Tünde azt mondja, ez is a stratégia része.
„Azt gondolom, komoly motiváció minden fiatal sportoló számára, ha hazai környezetben, hozzátartozói, barátai, a neki szorítók sokasága előtt versenyezhet. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy korosztályos világ- és Európa-bajnokságokat rendezzünk. És az eseménynek népszerűsítő hatásáról se feledkezzünk meg! Mert aligha van hatékonyabb propagandája a sportnak annál, amikor a gyerekek a szüleikkel együtt szurkolhatnak, élhetik át közvetlen közelről az élményeket, és szerethetnek bele valamelyik sportágba, amelynek egyszer talán a bajnokai lesznek…”
