UtánpótlásSport
2024. március 19.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Röplabda

2019-01-31 14:39

Számít a fiatalokra

A felnőtt női röplabda-válogatott szövetségi kapitányának, Jan De Brandtnak köszönhető, hogy huszonnyolc évnyi kihagyást követően együttesünk ott lehetett a 2015-ös Európa-bajnokságon. Ezt a sikert két évvel később sikerült megismételni, szintén az ő kapitánysága alatt. A belga szakember nemcsak a felnőttekre, hanem az utánpótláskorú játékosokra is figyel, akiket egyre sikeresebben épít be a nemzeti csapatba. A szakembert budapesti lakásán értük el.

Márványkövi Ferenc − utanpotlassport.hu − Kapitány úr, kifejtené, mi a koncepciója az utánpótláskorú válogatott röplabdázókkal kapcsolatban? − Egy nemzeti válogatottban – sportágtól függetlenül - mindig az adott ország legjobbjainak kell szerepelnie. Amennyiben rendelkezésre állnak tehetséges és sikerre éhes fiatalok, akkor őket be kell építeni az idősebb és tapasztaltabb játékosok közé. Szerencsére a tavalyi év kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy az Európa-liga sorozatában kipróbáljak egy-két tehetséget, például Szedmák Rékát vagy Bagyinka Fannit. Ez megfelelő alkalom volt, hogy lássam, hol tartanak a fejlődésben, és lehet-e rájuk a későbbiekben is számítani.

Az idei Eb-n a fiatalok is szerephez juthatnak Forrás: origo.hu
Az idei Eb-n a fiatalok is szerephez juthatnak Forrás: origo.hu
− Milyennek látja Magyarországon az Extraligában játszó fiatalok felkészültségét? − Azt tapasztalom, hogy amióta a hazai klubokban is egyre magasabb szintű munka folyik, a játékosok attitűdje egyre professzionálisabb. Fontos, hogy sok fiatalkorú játékos nemzetközi mérkőzéseken is játéklehetőséghez jusson. Mindezek következtében gyorsabban fejlődnek, mint azok, akik csak a hazai bajnokságban kapnak szerepet. Mindenesetre jót tesz a női szakágnak, hogy mind a bajnokság, mind pedig a klubok megerősödtek. − Nemzetközi szinten hogyan zajlik az utánpótlásképzés? − Én két országgal kapcsolatban tudok nyilatkozni: az egyik Belgium, a másik Olaszország. Mindkettőben ugyanazt a modellt követik, sikeresen. − Mi ennek a modellnek a lényege? − Belgiumban olyan akadémiákat működtetnek, ahol a 14 és 18 év közti gyerekek a nyári szünidőt leszámítva szinte az év minden napján, naponta több órát röplabdáznak. Ezalatt a négy év alatt, amit az akadémián töltenek, olyan képzést kapnak, hogy 18 éves korukra Európa legerősebb bajnokságainak bármelyik felnőttcsapatában meg tudják állni a helyüket. Ugyanez elmondható Olaszországról is, ahol a felnőtt bajnokságok topcsapatai 18 éves koruk után azonnal „lecsapnak” ezekre a játékosokra. − Az akadémiai rendszer nálunk sem ismeretlen, de Magyarországon még nem működik egy sem.   − Első lépésben létre kellene hozni egy nemzeti röplabda akadémiát, amely ugyanazon elvek mentén működne, mint az előbb említett országok esetében. Jelenleg a fiatal magyar tehetségek elszórtan játszanak a különböző klubokban, nincs arra lehetőség, hogy egy helyen, egy koncepció mentén fejlődjenek, és hogy napi szinten akár több órát is tudjunk velük foglalkozni. Az edzéseken kívül a versenyzési lehetőséget is meg lehetne oldani számukra, mégpedig úgy, hogy az akadémia csapatát első körben beneveznénk a másodosztályba, de később akár az Extraligába is. Természetesen ez egy hosszú távú koncepció része lenne. − Ön szívesen részt venne ebben a munkában?  − Természetesen, elsősorban ötletadóként és a munkát motiváló szakemberként. Első lépésként tanulmányútra kell utazni Olaszországba vagy Belgiumba, meg kell figyelni az ottani akadémiák működését. Ezt követően a tapasztalatokat összegezve meg kell próbálni átültetni a rendszert a magyar viszonyok közé. − Tényleg ennyire egyszerű lenne? − Nem teljesen. Először is találni kell egy megfelelő várost, olyan tornateremmel, ami egész délután rendelkezésre áll. Továbbá kell egy fogadókészséggel rendelkező iskola is, amely az akadémiára járó gyerekek érdeklődésének és korának megfelelő tananyagot oktat. Fontos, hogy legyen elszállásolásra alkalmas kollégium, hiszen az év nagy részét a szüleiktől távol töltik a diákok. Nem szabad kihagyni az iskolaigazgatókat sem, akikkel jó munkakapcsolatot kell ápolni, és akik támogatják a törekvéseinket. A felsorolás végére hagytam a gyerekeket segítő szakembergárdát, az edzőket, a dietetikusokat, az orvosi stáb tagjait, illetve a pszichológusokat. Utóbbiak szerepe kiemelten fontos lehet, hiszen a még kiskorú növendékek az év jelentős részét a családtagjaiktól távol kénytelenek eltölteni, miközben napi szinten komoly munkát végeznek. − Önöknél Belgiumban hogyan zajlott az akadémiák létrehozása? − Őszintén meg kell, hogy mondjam, amikor nálunk 20 éve bevezettük az akadémiai rendszert, óriási ellenállásba ütköztünk az érintett klubok részéről. Leginkább azért, mert úgy érezték, elveszítik legjobb játékosaikat. Meg kellett győznöm őket arról, hogy ezt ne veszteségként fogják fel, inkább úgy, hogy lehetővé teszik tehetséges gyerekek számára, hogy a legjobb körülmények között készüljenek. Mivel Belgiumban az individualizmusnak mély gyökerei vannak, nem kellett senkit sem sokáig győzködnöm. Mindennek köszönhetően nálunk ma már sokan meg tudnak élni a röplabdából is. − Engedjen meg egy utolsó kérdést, ami sokunkat foglalkoztat. Az Ön által már kipróbált fiatalok közül ki léphet majd pályára a soron következő Eb-n? − Ahogyan korábban mondtam, a legjobb felállás az, ha a tapasztalt játékosok mellé be tudok építeni fiatalokat. Egy világverseny nagyon jó fejlődési és tapasztalatszerzési lehetőséget kínál számukra, így biztos, hogy a tizennégy tagú keretből legalább három-négy utánpótláskorú lesz.  De neveket ne kérdezzen, az még túl korai lenne.

További korosztályos hírek RÖPLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.