Nagy szív, nagy akarat

Sorozatunkban utazásra invitáljuk olvasóinkat. Túrakalauzunk egy-egy utánpótláskorú sportoló, edző és felnőtt klasszis; az ő segítségükkel igyekszünk bemutatni, milyen adottságok birtokában érdemes belevágni egy-egy sportágba, no meg azt, hogy mire számíthatnak azok a fiatalok, aki már ki is nézték maguknak valamelyik edzőtermet, pályát vagy uszodát. Ezúttal annak járunk utána, miért jó a kézilabda?

Bruckner Vince – utanpotlassport.hu Kétezer-tizennyolcban elképesztő évet produkált a magyar kézilabdasport. A korosztályos leányválogatottak taroltak a nyári világversenyeken: az U20-asok megnyerték a debreceni világbajnokságot, az U18-asok ezüstérmet szereztek a lengyelországi vb-n, míg az U16-osok a svédországi nyílt Európa-bajnokságon diadalmaskodtak. A Győri Audi ETO KC együttese újra felért a kontinens tetejére a Bajnokok Ligájában, sorozatban másodszor, története során pedig negyedszer. Ennél nagyobb sikerek aligha kellenek ahhoz, hogy egy fiatal kedvet kapjon a sportághoz. Eheti főszereplőinktől azt kérdeztük, miért érdemes elkezdeni kézilabdázni?

KÁCSOR GRÉTA a Váci NKSE 18 éves junior-világbajnok játékosa „Amikor elkezdtem a kézilabdát, nem volt kérdés, hogy mit válasszak, mivel ezt az egyetlen sportágat lehetett űzni az iskolámban.  De utólag nagyon örülök, hogy ilyen egyszerű dolgom volt, és kézilabdázni kezdtem, mert már eddig is rengeteget kaptam tőle.  Szerintem az a legjobb benne, hogy közösségben lehetünk, és nagyon lehet egymásért küzdeni. Szerencsés vagyok, mert szerintem Vácon az egyik legösszetartóbb magyar csapatot alkotjuk, már önmagában az is örömet jelent, hogy nap mint nap lemehetek az edzésre. Persze megvan a nehézsége is, roppant összetett játék, szinte mindenben jónak kell lenni ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. De a legfontosabb egyértelműen a kitartás, mert anélkül aztán tényleg senkinek nincs esélye arra, hogy jó játékos legyen. Szerintem miatta én sosem mondtam le semmiről, mert imádom, mindennél jobban szeretem ezt csinálni, úgyhogy soha nem gondolkoztam azon, hogy éppen miről maradok le az edzések, mérkőzések miatt.”

GOLOVIN VLAGYIMIR a világbajnok női juniorválogatott szövetségi edzője „Az egyik legösszetettebb sportág. A jelentős állóképesség, a labdaügyesség és a gyors gondolkodás is elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Sőt, több példa van arra, hogy valaki elkezdte, aztán abbahagyta, és más sportágban lett sikeres. Az atlétika és az úszás mellett a kézilabda az a sportág, amely nagyon sok mindent fejleszt. Ezen kívül pedig csapatsport, nagyon sok személyiség van jelen egyszerre a pályán, dinamikus a játék, roppant gyorsan történnek az események, ezt pedig imádja a közönség is. Fontos, hogy a sportban – ugyanúgy, mint az élet minden területén – meg kell tanulni közösségben élni. Ha nem is lesz valakiből profi, a kézilabdából nagyon sokat tud tanulni a következő, felnőtt életszakaszára. Ugyanis a legtöbb munkahelyen közösségben kell dolgozni, együtt kell működni másokkal azért, hogy ne legyen zökkenőkkel teli az élet. A sikeres pályafutáshoz feltétlenül szükség van óriási kitartásra. Nem lehet mindenkiből világbajnok, de sok példa van arra, hogy valaki hatalmas akaraterővel magas szintre el tudott jutni. Meggyőződésem, ezeket a tulajdonságokat az edzőknek kellene nevelni. És talán még lényegesebb az előbbieknél, hogy szeretni kell a sportágat. Ahogy az élet bármelyik területén, itt is csak akkor lehet csúcsteljesítményt elérni, ha szereted, amit csinálsz.”

GÖRBICZ ANITA a Győri Audi ETO KC 233-szoros válogatott, vb-ezüstérmes, négyszeres BL-győztes játékosa „Amikor én elkezdtem sportolni, ugrálókötél és kézilabda közül választhattam. Az előbbi is tetszett, de a kézilabdába az első pillanatokban beleszerettem, talán a jó társaság fogott meg benne. Csapatsportágként sok mindenre megtanít. Például arra, hogy magasról is lehet nagyot esni, és utána újra fel kell építeni mindent. De nekem leginkább az tetszik benne, hogy alkalmazkodni kell, de közben lehetsz egyéniség is, miközben a csapat érdekeit ezzel nem sérted. Ami a képességeket illeti, nem gondolom, hogy gyerekkorban dőlne el, kiből lehet klasszis játékos. Nem egy példa van rá, hogy nagyon ügyetlen kis kézilabdázóból lett világsztár. A legfontosabb, hogy élvezd, amit csinálsz. Mindig is lesznek nehéz pillanatok, de nekem mindig az volt az első, hogy élvezzem a játékot, még akkor is, ha az embernek már edzésre menni sincs kedve. Nagy kitartás és nagy szív, ezzel a kettővel nagyon messzire el lehet jutni. És a kitartó munka mindig megtérül: nekem a mai napig minden mérkőzés óriási élményt jelent, mindig felemelő érzés kifutni a telt házas Audi Arénában a pályára. A válogatott szereplésről meg nem is beszélve, amikor a hazádat képviselheted. Ezek mind emlékezetes pillanatok, amelyekkel visszaadja az élet azt, amit esetleg gyerekkorban elvett a sok edzés és mérkőzés.” További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.