Felnőni a feladathoz

Alig négy hónap, és elrajtol a férfi kézilabdázók korosztályos csúcseseménye az U21-es világbajnokság. A tavalyi Eb-ről egyenes ágon jutott el a spanyolországi tornára a magyar válogatott is, a csapatot – Imre Vilmost váltva – a nyártól irányító Gyurka Jánossal beszélgettünk az esélyekről.

Bruckner Vince – utanpotlassport.huMár javában az utolsó korosztályos évét tapossa a férfi junior kézilabda-válogatott. A tavalyi szlovéniai Európa-bajnokságon tizenegyedik helyen zárt együttes gőzerővel készül a júliusi spanyolországi U21-es vébére. A gárda sorra játssza a felkészülési meccseket, az idén egészen idáig veretlenül menetelt, szerda este viszont – több kulcsemberét is nélkülözve – az FTC vendégeként 29–26-ra alulmaradt. Az alakulat szövetségi edzőjével, Gyurka Jánossal beszélgettünk.

– A februári, Vecsés elleni találkozó után azt mondta, a Népligetben már feltétlenül jobb játékot szeretne látni a csapatától, ezt megkapta ezen a mérkőzésen? – Sajnos nem, de erre számítani is lehetett, hiszen nem a legerősebb összeállításban léptünk pályára, négy ifjúsági válogatott játékossal szerepeltünk, az EHF-kupában szereplő legjobbjainkat pedig nélkülöznünk kellett. Látszott a fiúkon az összeszokottság hiánya, főként akkor, amikor már a fáradtság is jelen volt. Ezen a meccsen most túlvagyunk, volt tanulság bőven. – Áprilisban következik a franciaországi Négy Nemzet-torna, amelyen a házigazda mellett a szerb és a dán együttessel is megmérkőznek. Mit vár? – Komoly játékerőt képviselő csapatokkal mérkőzhetünk, és akkor már a legerősebb kerettel szerepelhetünk. Jó értékmérő lesz a srácoknak, valóban a kontinens élcsapataival találkozhatunk. Mindazonáltal az látszik, hogy ez a korosztály tavaly szerepelt először világversenyen, így a nemzetközi rutin hiányzik, azon kell dolgoznunk, hogy a startig a lehető legjobban pótoljuk. – Miben kell javulni ahhoz, hogy a csapat sikeres legyen az utolsó korosztályos tornáján? – Nagyon fontos, hogy ne a játékosok erőnlétével kelljen foglalkozni, hanem ki tudjunk alakítani olyan alapjátékot, amelyre a világbajnokságon építkezhetünk. Néhány játékoson látszik, hogy nem kapja meg a kellő játékidőt, az az öt perc, amennyit egyesek az NB I-ben a pályán töltenek, nagyon kevés. De talán a legfontosabb, hogy tanuljunk meg nyerni. Rendre előfordul, hogy kulcsszituációkban görcsössé válunk. Ugyanakkor nagyon bízom benne, hogy a rajtig ezen a téren is előrelépünk, és akkor olyan eredményt érhet el ez a korosztály is, amilyenre egyébként valójában képes. További korosztályos híreink KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.