Bemutatkozott a felnőtt vízilabda-válogatottban az UVSE 18 éves játékosa, Faragó Kamilla

A női vízilabda-válogatott a múlt héten Olaszország ellen zárta az Európa-kupa/világliga-selejtezősorozatot. A szentesi összecsapáson Bíró Attila keretében három másik – korábban már a nemzeti csapatban szerepelt – utánpótláskorú játékos mellett a 18 esztendős Faragó Kamilla is helyet kapott. Az UVSE fiatal pólósa beszélt élményeiről és tapasztalatairól.

Sztrik Martin A Bíró Attila irányította női vízilabda-válogatott magabiztosan, 12–8-ra legyőzte Olaszországot a kedden, Szentesen rendezett Európa-kupa/világliga-selejtező mérkőzésen, így a második helyen végzett csoportjában. A torinói Európa-kupa hatos döntőjében Görögország ellen játszhat majd a négy közé jutásért. Sokan örömmel látták, hogy újabb fiatal mutatkozhatott be  az együttesben. Az UVSE 18 esztendős pólósa, Faragó Kamilla ugyanis először kapott lehetőséget a felnőttek között, amit ő maga – természetesen – nagy megtiszteltetésnek érez.

„Bíró Attila személyesen hívott fel telefonon, hogy elmondja a jó hírt. El sem tudom mondani, mennyire boldog voltam” – mondja a fiatal lány. – „Vasárnap kezdődött a felkészülés, amit nagy izgalommal vártam. Jó újoncként pedig sütöttem sütit a csapatnak.” Kamilla azt is elárulta: „Fanta szelettel” kedveskedett a társaságnak, ami nagy sikert aratott. (Ki tudja, lehet, hogy ez is közrejátszott a remek szereplésben…) „A válogatottban számos újpesti játékos van, így nem volt olyan idegen a közeg számomra. Rengeteget segítettek a lányok, hogy minél gyorsabban be tudjak illeszkedni, és el tudjam sajátítani az egyes taktikai elemeket, amelyek egyébként sok mindenben hasonlítottak ahhoz, amit az UVSE-ben is játszunk.” A kecskeméti származású lány nem tagadja: nagyon izgult, ami persze érthető is, hiszen 18 évesen az embernek nem minden nap adódik lehetősége, ilyen rangos vízilabda-mérkőzésen játsszon, különösen a kiváló olaszok ellen. „Amint beugrottam a vízbe, rögtön elmúlt az izgalom, és egy picit megkönnyebbültem. Úgy érzem, jól sikerült a bemutatkozás, azt tettem, amit az edzőm kért tőlem, bár egy kissé sajnálom, hogy nem sikerült gólt szereznem. Szeretnék a jövőben is tagja lenni a válogatott keretének, ez az álmom, és ezért küzdök, ezért dolgozom nap mint nap.” A válogatottban tehát bemutatkozott, de még messze nem minden sportkedvelő ismerheti, ezért megkértük: utazzon kicsit vissza az időben és meséljen a pályafutásáról. „Négyéves korom óta úszok, tízévesen az uszonyosoknál is kipróbáltam magam, ahol két évet búvárkodtam, így elég korán elkezdtem kötődni a vízhez. Aztán a gimnáziumban jött a nagy váltás: testnevelő tanárom javasolta, hogy menjek el egy vízilabdaedzésre, mert tudta, hogy a vízben nőttem fel, és jó a labdaérzékem. Másnap részt is vettem az első tréningemen, és rögtön beleszerettem a sportágba” ‒ tárja fel vízilabdázóvá válásának útját Kamilla, aki a mai napig büszke rá, hogy példaképeivel együtt játszhatott már gyermekként az élvonalban ‒ akkor még a KESI-ben. Aztán négy évvel ezelőtt elérkezett a váltás… „Szüleimmel úgy gondoltuk, hogy az UVSE az egyik legjobb utánpótlás-nevelő egyesület, és a felnőttek között is kiemelkedő. A lehető legjobb döntés volt, hogy ide igazoltam. Persze voltak nehézségeim, leginkább a költözködésben, hiszen Kecskeméten kellett hagynom családtagjaimat, akiknek rengeteget köszönhetek. Ők folyton biztatnak, támogatnak, és minden meccsemen ott vannak, ami boldoggá tesz. Az idei volt a harmadik évem a Margitszigeten, nagyon örülök, hogy kiváló körülmények között, remek edzők, mint Áts Bertalan és Benczúr Márton kezei alatt fejlődhetek.” Kamilla folyamatos előrelépése megkérdőjelezhetetlen: amellett, hogy most a felnőttválogatottban is esélyt kapott, az előző évad őszi szezonjában már nemzetközi szinten, az Euroligában is bemutatkozhatott. Ráadásul az élvonalbeli és az ifjúsági csapattal is címvédőként vágott neki a mostani idénynek, amelyben minden esély meg van az ismétlésre.