Golovin Vlagyimir a junior vb-győztes női kézilabdacsapat tagjainak egy esztendejéről

Női kézilabdában is a hajrájához ért a 2018/19-es évad, amely mérföldkőnek számított a tavaly nyáron junior-világbajnoki címet nyert válogatott tagjainak. Az utánpótláskorból ezennel kilépő játékosok elmúlt egy évéről, a fejlődésükről, illetve az új generációról a juniorválogatott szövetségi kapitányát, az MTK edzőjét, Golovin Vlagyimirt kérdeztük.

Pór Károly – utanpotlassport.huJunior-világbajnokságot nyertek a magyar leányok az immár búcsúzó évadban. Közös, nagy siker. Annak a kovácsát, Golovin Vlagyimirt mi most elsősorban az egyénekről, a játékosairól kérdeztük. – Hogyan értékeli a vb-t nyert csapat tagjainak elmúlt évét, mennyit tudtak fejlődni a felnőttek közé lépve? – Két játékos kivételével mindenki az NB I-ben játszik, és voltak, akik a felnőttválogatottban is bemutatkozhattak, Lakatos Ritának és Tóvizi Petrának az Európa-bajnokság volt az első nagy felnőtt tornája. Ebben ugyan a sérülések is szerepet játszottak, de nagyon örültem annak, hogy Kim Rasmussen szövetségi kapitány megadta nekik a lehetőséget. Ez persze nem jelenti azt, hogy ugyanolyan teljesítmény várható el tőlük, mint a junior-világbajnokságon. Még nem kész játékosok, hullámzó a teljesítményük és hosszú az út, mire a felnőttek között is meghatározóvá válnak, de a fejlődésükhöz szükséges, hogy nemzetközi meccseken is rutint tudjanak szerezni. Akkor sem szabad türelmetlennek lenni velük szemben, ha elsőre nem úgy sikerül, ahogy várnák. Azt kell mondani: „Nyugalom, lesz még lehetőséged!” – Mennyire kell Háfra Noémit külön kezelni a többiektől, hiszen huzamosabb ideje rendszeresen játszik a Bajnokok Ligájában, az Európa-bajnokság már a második nagyválogatott versenye volt a felnőttek között, ráadásul húszévesen a torna álomcsapatába is bekerült? Lehet belőle világklasszis?

– A felnőtt erőpróbákon kritikus helyzetekben tudott segíteni a csapatnak, ami nagy erény. Viszont úgy vélem, a világbajnok együttesből szinte bárkiből lehet világklasszis, ha türelmesek vagyunk, és megadjuk nekik a lehetőséget. Ott van például Klujber Katrin, aki a szezon közben szállt be a Bajnokok Ligájába, miután a Fradiba szerződött, és több meccsen is hét, meg kilenc gólokat dobott (nyolc meccsen 54 gólig jutott – A szerk.), mert gyors és jó keze van. Csak meg kellett adni a lehetőséget, hogy ilyen szinten is bizonyíthasson. Ebbe a sorba tartozhat a beálló Pásztor Noémi vagy Tóvizi, aki nemrég a BL-szereplő Fradinak tudott hét gólt lőni. Az Eb-n Katrine Lundét még nem tudta megoldani, de fontos, hogy meg tudta mutatni magát, és ahogy rutint szerez, az ilyen szintű ellenfelekkel szemben is egyre jobb teljesítményre lehet képes. Vannak későn érő típusok, mint például a budaörsi Horváth Laura, aki volt kerettag a juniorválogatottban, a vb-csapatba nem került be, de a klubjában kiemelkedőt nyújt. Nagy lövőereje van, és ha ilyen nagy alázattal viseltetik továbbra is a kézilabda iránt, két éven belül belőle is lehet válogatott. – Mi a véleménye Lakatos Ritáról, aki a junior-világbajnokság egyik legjobbja volt, ez az idénye viszont nem biztos, hogy úgy alakult, ahogy szerette volna… – Fontos döntést hozott, amikor Norvégiába szerződött, szerette volna kipróbálni magát új légkörben, nem lehetett előre tudni, hogy a norvég virtus hogyan hat rá. Hamar kiderült, hogy neki nem jön be, de Vácon meghatározó játékos, a Fradinak például tizenkét gólt dobott. A világbajnok csapatnak éppen az az erőssége, hogy a tagjai közül senkit sem lehetett leírni. Amikor Lakatos megsérült a döntőben, beállt az addig keveset játszó Szabó Kitti, és kiélezett helyzetben is hozzá tudott tenni a csapat teljesítményéhez, ahogy Fodor Csenge is, akit a második mérkőzés után sérülés hátráltatott, fájdalmai voltak, de úgy is ment előre, játszani akart, és a fináléban kiváló teljesítményt nyújtott. – Említette, hogy a fiataloknak nemzetközi szinten, BL-csapatokban kellene minél nagyobb rutint szerezniük, de csak két magyar együttes indulhat a Bajnokok Ligájában. Nem lenne szerencsésebb, ha a norvégokhoz, franciákhoz hasonlóan a magyarok közül is többen állnának légiósnak? – Az biztos, hogy nemzetközi rutinra van szükség, mert azt lehet kamatoztatni a világversenyeken, az NB I zárt kör és teljesen más külföldi csapatok ellen játszani, mint hazai bajnokin. Viszont nagyon kevés magyar játékos tudott külföldi karriert befutni, először a magyar bajnokságban kell kiemelkedően teljesíteni. A jelenlegi helyzet nem könnyű, mert az egész világon nem sok példa van arra, hogy a juniorválogatottból kilépő játékosok sorát egyből be tudták építeni a felnőttválogatottba. Talán csak a norvégoknak sikerült, Nora Mörkék generációjával. De most az olimpiai szereplés kivívásához a fiatalokra is szükség lehet, így hiszek benne, hogy sikerülhet. – Tavaly óta már új kerettel dolgozik a juniorválogatottban. Tőlük mit várhatunk? – Nekünk most az a következő lépcsőfok, hogy minél többen elkezdjenek az NB I-ben játszani. Az élvonal tempója és az, hogy fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapnak, elősegítheti a fejlődésüket, ők is elérhetnek hasonló eredményt. De az utánpótlást nem az eredmények alapján kell megítélni. Az a cél, hogy jó játékosokat neveljünk. További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.