Labdarúgás: a DVTK-nál játszott a legtöbb U20-as futballista az NB I-ben

Az NB I-es évad befejeztével idén is összegeztük az U20-asjátékosok pályán töltött idejét és teljesítményét. Az eredmények egybevágnak azzal, amiről Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is beszélt a legutóbbi közgyűlésen, jóval kevesebb U20-as játékos kapott szerepet, mint az előző évadban, miközben nem állíthatjuk, hogy az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb fiatalt szerepeltető csapatok teljesítménye javult volna.

Leiner Soma, Pór Károly – utanpotlassport.hu„Új korszak kezdete” – szólt a 2019-es MLSZ-közgyűlés mottója. Az esemény legemlékezetesebb beszédét Csányi Sándor elnök tartotta, aki a hazai klubvezetőkkel szemben megfogalmazott éles kritika mellett arról is szólt, hogy mind kevesebb szerep jut a magyar fiataloknak. Az elnök által kiemelt statisztikákat vasárnap cikkünkben már elemeztük, ezúttal azt nézzük meg, hogy alakultak az U20-asok NB I-es játékpercei ebben az idényben, összevetve az egy évvel ezelőtti számokkal. Tavaly még az hihettük, az „új korszak” a 2018–19-es évaddal kezdődik az NB I-ben, hiszen egy esztendővel ezelőtt az úgynevezett fiatalszabály „nyugdíjazásával” és a produktivitási rendszer bevezetésével valóban új alapokra helyezték a hazai U20-as játékosok szerepeltetését. A már sokszor taglalt szisztémáról dióhéjban most annyit, hogy az ifjak pályán töltött idejéből nem csupán jelenlegi egyesületük, hanem nevelőklubjaik (sőt, leginkább ők) is profitálhatnak.

A csapatok szuverenitása mellett lényeges érv volt a bevezetés mellett, hogy immár ténylegesen azok a fiatalok kapjanak lehetőséget a bizonyításra, akik tehetségükkel és munkájukkal kiérdemelték. A fiatalszabály egyik kritikája volt ugyanis, hogy egyes klubok – például a Haladás – nem is titkolták, hogy a rendszerben jelentős bevételforrást látnak, az ifjak pedig ezért (is) játszanak. A statisztika ezt alá is támasztja: a szombathelyiek a mostanit megelőző évadban 3076, míg az egy héttel ezelőtt lezárult idényben mindössze 107 percet adtak U20-as magyar játékosnak. Markáns különbség, és ehhez érdemes hozzátennünk, hogy tavaly a jóval több „fiatal játékperc” mellett lett 8. a Haladás, most pedig utolsóként kiesett. Mondhatni: attól még, hogy a fiatalok játékperceinek száma csökken, nincs garancia arra, hogy a csapat teljesítménye jobb lesz. Persze azt sem feledhetjük, hogy a vasiak tavaly nyáron elveszítették legértékesebb fiataljukat, Kiss Tamást. A 18 esztendős támadó rendre szerephez jutott a szemléletváltásra törekvő Puskás Akadémia együttesében, megválasztották az év felfedezettjének is. Elmondható, hogy a fiatalok játékpercében látható visszaesés, nemcsak a Haladást, hanem a teljes mezőnyt jellemezte. A csapatok a 2017–2018-as idényben átlagosan 1575 percnyi játéklehetőséget adtak a 20 éves vagy annál fiatalabb játékosoknak, a most befejeződött évadban pedig 1258-at, vagyis 20 százalékkal kevesebbet. Tehát a produktivitási rendszer egyelőre nem feltétlenül érte el célját, egy játékos után jóval kevesebb bevételt jelent a klubok számára, így nem hat ugyanolyan ösztönzőként, mint a fiatalszabály. Az évad pozitív oldalára kerül a DVTK szerepvállalása, Miskolcon kapták messze a legtöbb játéklehetőséget az U20-as játékosok. A prímet két 1998-as születésű középpályás, Tajti Mátyás és Szabó Bence vitte, mindketten húzóembernek számítottak a mögöttünk hagyott évadban. A Spanyolországból hazatért Tajti 1993 percet töltött a pályán, öt alkalommal volt eredményes a szezonban – mindkét összevetésben ő teljesített a legjobban az U20-as játékosok közül. A borsodiak fiatalabb generációjának képviseletében Géringer Tamás, Korbély Kristóf, Orosz Donát és Tóth Borisz is bemutatkozhatott az élvonalban, igaz, ők még nem tudtak meghatározó szerepet kiharcolni maguknak. A DVTK a 2017–2018-as idényben 2018 percnyi lehetőséget adott a fiataloknak, mostanra ez a szám a duplájára, 4129 percre emelkedett. Csányi Sándor az MLSZ-közgyűlésen arról is beszélt, hogy az 504 NB I-es játékengedéllyel rendelkező futballistából az elmúlt idényben 223 egyetlenegy percet sem játszott. Ebben azok a játékosok is benne vannak, akik nem tagjai az első csapatnak, de a második csapatból, vagy az utánpótlás-keretből bármikor benevezhetők az élvonalra is. A 223 játékos jó része utánpótláskorú, és bár nagyobb részük nem tagja az NB I-es keretnek, olyanok is vannak közöttük, akik a kispadig már eljutottak az élvonalban. A részletes statisztikákat megnézve 47 olyan játékost találni, aki a most befejeződött idényben a kispadon ült az NB I-ben, illetve stabilan az első keret tagja, de az első osztályban nem lépett pályára. A 47 játékosból 23-an saját nevelésű, 20 éves vagy annál fiatalabb magyar labdarúgók. Ők azok, akik azért kerültek fel az első kerethez, hogy szokják a légkört, együtt készülhessenek a „nagyokkal”. Ugyanakkor az, hogy ennyi fiatal kerül oda, de nem kap lehetőséget, összefüggésbe hozható azzal, hogy a fiatalszabályt megszüntette a szövetség. Kevésbé vannak „rákényszerítve” a klubok a fiatalok szerepeltetésére, ezért kevesebbet is kísérleteznek, ritkábban küldik be őket tapasztalatszerzés céljából. Az előző évadban még érvényben lévő fiatalszabály mellett az említett huszonhármak is nagyobb eséllyel kaptak volna lehetőséget, mert akkor még a kluboknak közvetlen anyagi érdekükben állt, hogy szerepeltesse őket. Csányi Sándor a közgyűlésen onnan indította a klubvezetőkkel szembeni kritikáját, hogy 2010-ben, amikor felállt az általa vezetett elnökség, az egyik stratégiai cél a külföldi játékosok arányának és játékperceinek csökkentése, illetve a hazai fiatalok számának, játékperceinek növelése volt. Az elmúlt években eljutottunk odáig, hogy 75 százalékra emelkedett a magyar játékosok játékperceinek aránya – köszönhetően az úgynevezett fiatalszabálynak és a légiósajánlásnak. A szövetség első embere elmondta, amióta a klubszuverenitást szem előtt tartva ezeket megszüntette az MLSZ, 70 százalékra csökkent és folyamatosan esik a magyar futballisták játékperceinek aránya. A 20 éves vagy annál fiatalabb hazai játékosok aránya pedig az NB I-ben pályára lépő összes játékost nézve húsz százalékról négy százalék alá esett vissza…

U20-ASOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN A legtöbbet (1000 perc felett) játszottak 1. Tajti Mátyás (DVTK) 1993 perc, 2. Szalai Attila (Mezőkövesd) 1920, 3. Kiss Tamás (Puskás Akadémia) 1839, 4. Szabó Bence (DVTK) 1743, 5. Kusnyír Erik (DVSC) 1631, 6. Schäfer András (MTK Budapest) 1093, 7. Vogyicska Bálint (MTK Budapest) 1049 A klubok sorrendje 1. DVTK 4129 perc, 2. Puskás Akadémia 2728, 3. MTK 2584, 4. DVSC 2045, 5. Mezőkövesd 1984, 6. Budapest Honvéd 942, 7. FTC 485, 8. Haladás 107, 9. Újpest 90 A Paks, a Mol Vidi és a Kisvárda nem szerepeltetett U20-as magyar játékost.

További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.