Birkózás: Gulyás István reagált a publicisztikánkra

„Nem túl szerencsés összehasonlítani a két fogásnemet. Ennek több oka is van. Az első, és talán a legfontosabb, hogy felesleges feszültséget generál. Ezen felül némiképp abszurd is, hiszen különböző a helyzete a két fogásnemnek a nemzetközi porondon; más országok dominálnak, és a kultúrájuk is másképp alakult a történelemben” – reagált Gulyás István, a felnőtt szabadfogású birkózók ex-szövetségi kapitánya nemrégiben megjelent publicisztikánkra, amely arról szólt, miért sikeresebb Magyarországon a kötött- a szabadfogásnál.

Nagy port kavart a birkózást kedvelők körében nemrégiben megjelent publicisztikánk, amely arra mutatott rá, miért sikeresebb idehaza a kötött- a szabadfogásnál. „Nem túl szerencsés összehasonlítani a két fogásnemet. Ennek több oka is van. Első, és talán a legfontosabb, hogy felesleges feszültséget generál. Ezen felül némiképp abszurd is, hiszen különböző a helyzete a két fogásnemnek a nemzetközi porondon; más országok dominálnak, és a kultúrájuk is másképp alakult a történelemben. Mindig azt mondtam, külön kell értékelni a két szakágat, hiszen együtt kell segítsük egymást, ám küzdeni már egyenként kell a világ ellen” – vélekedik Gulyás István, a felnőtt szabadfogású válogatott ex-szövetségi kapitánya, aki 22 évig volt a szakág élén (egy év kihagyással, hiszen ez idő alatt a női válogatottat irányította). Gulyás elmondta, hazai szinten mindig megszokott jelenség volt, hogy az a birkózó, aki nem választott magától fogásnemet, őt – az esetek túlnyomó többségében – a kötöttfogás felé próbálták terelni a mesterek. A hazai birkózó utánpótlásbázis hozzávetőleg 2700 fiatalt számlál. Ami pedig a korosztályos országos bajnokságon résztvevők számát illeti: 2017-ben (a diáktól a juniorkorosztályig) összesen 1658-an léptek szőnyegre.

„Láthatjuk, hogy rendkívül kicsi a merítési lehetőség. A gyerekek idehaza – klubérdekből – általában a juniorkor végéig mindkét szakág országos bajnokságán indulnak – így a mester. Ez Oroszországban például közel sem így fest: a kötött- és a szabadfogásnak egyaránt külön szövetsége van. Annál a fogásnemnél marad szinte minden gyerek, amelyikkel a kezdetek óta foglalkozik.” A szabadfogásúak között 1991-ben kezdődött új időszámítás az erőviszonyokat illetően: a Szovjetunió felbomlásával szerephez jutottak az utódállamok, így a mezőny elképesztően megerősödött, és bekövetkezett, ami napjainkban is nagyban befolyásolja az eredményességet világszinten: honosítani kezdték az orosz sportolókat. „A probléma az, hogy nem csupán az utódállamok (Örményország, Kazahsztán, Ukrajna, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán – a szerk.) honosították az orosz születésű birkózókat. Megfigyelhető, hogy a törökök, a bolgárok, a kanadaiak, a macedónok, szlovákok, lengyelek, monacóiak, románok, franciák vagy a görögök is olyan orosz birkózókkal szereznek érmeket, akiket állampolgársághoz juttattak” – fejti ki a szakember. Felnőttszinten a magyar szabadfogás az utóbbi negyven évben egy arany-, négy ezüst- és hat bronzérmet szerzett a világbajnokságokon. De Gulyás szerint hol tart a hazai szabadfogás a világ élmezőnyéhez képest? „Úgy vélem, hogy Európában egyáltalán nem rossz a helyzetünk. Semmi kétségem sincs afelől, hogy – a lehetőségeinkhez képest – a legtöbbet hozzuk ki magunkból. Nézzük meg akár Németországot! Negyvenezer igazolt birkózójuk van, ehhez képest 1999 óta nem volt világbajnoki érmesük.” Hogyan lehetnének igazán ütőképesek a nemzetközi porondon a magyar szabadfogásúak? „Ahhoz, hogy tartani tudjuk a lépést a fantasztikus edzői garnitúrát és versenyzők százezreit foglalkoztató orosz birkózással, illetve a kiemelkedő országok sportolóival, meggyőződésem, hogy oda kell utaznunk és velük kell készülnünk az év jelentős részében. Edzői pályafutásom eleje óta arra törekszem, hogy minél többet készülhessünk például a kaukázusi tagállamokban, ahol már visszatérő barátként tekintenek ránk.” Ha minden a tervek szerint halad, már idén átadják a Kozma István Birkózó Akadémiát Budapesten. A korábbi kapitány úgy véli, az akadémiára nagy szükség volt, és néhány éven belül komolyan megnövelheti a magyar sikerek számát világszinten, mind a három szakágban: „Két emeleten, összesen tizenkét szőnyegen készülhetnek a legjobb edzőkkel a legígéretesebb fiatalok. Mindezt a legprofibb feltételek mellett: étkeztetés, lakhatás, orvosi háttér, stb… Rengeteg ügyes birkózó van idehaza, akik ezután közösen edzhetnek. Ez nagyon fontos, mivel a klubok általában edzőpartnerhiánnyal küzdenek. Mindenki abban bízik, hogy így megoldódhat ez a nagyon fontos probléma. Nem utolsósorban: nagy motivációt adhat a gyerekeknek, hogy világszínvonalú körülmények között dolgozhatnának nap mint nap.” Egyéb korosztályos hírek BIRKÓZÁSBAN a sportági aloldalunkon.