A benzingőz bűvöletében, avagy: miért jó a gyorsasági motorsport?

Sorozatunkban utazásra invitáljuk olvasóinkat – a sportágak birodalmába. Túrakalauzunk egy-egy utánpótláskorú sportoló, edző és felnőtt klasszis. Segítségükkel igyekszünk bemutatni, milyen adottságok birtokában érdemes belevágni egy-egy sportágba, no meg azt, hogy mire számíthatnak azok a fiatalok, akik már ki is nézték maguknak valamelyik edzőtermet, pályát vagy uszodát. Ezúttal annak jártunk utána, miért jó a gyorsasági motorozás?

Ha valaki meghallja a gyorsasági motor szót, egyből két dolog jut eszébe: a sebesség és a félelem. Előbbi az 1894-es Párizs–Rouen–Párizs autóverseny keretében megrendezett első motorverseny óta egyre csak nőtt, utóbbi talán mit sem változott a sportágban. Egy biztos, a motorozás az egyik leginkább adrenalinfokozó foglalkozás, ez pedig könnyen függővé teheti az abba belekóstolókat. Magyarországon egyre több gyerek egyre több helyen ismerkedhet meg a sportág alapjaival, és azt kicsik és nagyok is megerősítik, hogy aki kellő alázattal veti bele magát a száguldás világába, az karrierjének egy számtalan élménnyel kikövezett pályáján roboghat végig.   KECSKÉS BENCE, a CIV PreMoto3-as RXP/ Sic58 Squadra Corse 12 éves versenyzője Ötéves korban kezdtem el megbarátkozni a sportággal. Apukám régen motorozott és nekem is nagyon megtetszett a sportág, a lehető leghamarabb ki szerettem volna próbálni. Szerencsére egész korán jöttek a sikerélmények, azzal pedig egy álmom vált valóra, hogy abban a neves olasz csapatban szerepelhetek, amelyik Valentino Rossit is kinevelte, és amelyet Paolo Simoncelli vezet. A gyorsaságot szeretem a legjobban, Egy közelmúltbeli versenyen esőben is 210-tel lehetett száguldani. Emellett a figyelem és a nyugalom is nagyon fontos, hiszen sűrűn adódnak olyan helyzetek, amikor mindkettőre szükség van. Az idei első versenyemen, Misanóban pontszerző helyen végeztem, ezek az apró örömök segítik a motivációmat. Az egész sportág olyan körítéssel rendelkezik, ami könnyen rabul ejti a gyerekeket. Például nálunk két kamion is van, a kisebbiket a juniorok használják, s egy igazi profi csapatnál érezhetem magam. Aki eddig csak elképzelte a motorozást, annak jó összehasonlítási alapot adnak a különböző videójátékok. Már léteznek olyan szimulátorok, amik hasonlítanak az éles versenyzéshez, de a pályán lenni azért mégis más. A játékban egy domb utáni kanyart előre láthatsz, élőben másképp kell felmérned a helyzetet. Sokkal izgalmasabb. TALMÁCSI GÁBOR, a 125 cm³-es kategória világbajnoka, a Talmácsi Group vállalkozás-csoport alapítója Én nagyon fiatalon, négyévesen kezdtem, és kicsi korban a szülők döntése is fontos, hiszen ők adják meg a lehetőséget a gyerekeknek, hogy kipróbáljanak különböző sportágakat. Nálunk is így volt. Szerencsére azt próbálhattam ki, amihez megvolt a tehetségem, a képességem, az adottságaim, és amiből később profitáltam. A motorsport nekem egy csoda volt. Főleg az, amikor édesapám átalakított egy motort, leért róla a lábam és egy robbanómotoros géppel óvoda után a kézilabdapályán körözhettem. A benzingőz, a sebesség, a száguldás és a szabadságérzet magával ragadó, továbbá számtalan tulajdonságot fejleszt a sportág. Ilyen az egyensúlyérzék, a térlátás, a motorikus képességek, a figyelem, a koncentráció, a fegyelem és ezek mellé kapcsolódik be a félelem, ami folyamatosan változik. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé fél, hiszen még nincsenek rossz tapasztalatai, nincs nagy esése. Alapvetően ez egy veszélyes sportág, a szülők so, esetben tarthatnak tőle, ezért is van egy mobil motoros parkunk, amivel különböző rendezvényeken a biztonságot szem előtt tartva évente több mint ezer fiatalnak meg tudjuk tanítani a kezdeti lépéseket. A gyerekeket igazából meg sem kell győzni. Lehet látni a csillogó szemüket, hogy újra és újra fel akarnak ülni a motorra. Nekem is rengeteg örömöt adott ez a sportág. Megtanultam nyelveket beszélni, körbejártam a világot, tíz évig képviseltem Magyarországot a MotoGP-ben, számos márkával versenyezhettem. GYÖRFI ALEN, a 125 cm³-es kategória Európa-bajnoka, a Racing Team Tóth versenyzője Fiatalon mindenféle sportot kipróbáltam, de egyik sem nyújtotta azt az adrenalinszintet, amit a motorozás. Ehhez a sportághoz nagyon különleges képességek kellenek, rendkívül összetett, elsősorban ezért tetszett meg annyira. Amennyire egyszerűnek tűnik, olyan nehéz magas szinten művelni. Az egyik legjobb benne, hogy mindig jönnek új dolgok, új problémák, új kihívások. Ezek jelentős mértékben motiválnak. Folyamatosan új pályán versenyezhetsz, más aszfalthőmérsékleten, más időjárási körülmények között. A sportág nagyrészt a gondolkodásmódot fejleszti. Előre meg kell határoznod, mi a célod és milyen úton tudod azt elérni. Az örömök is fontosak, de csak mindig a munka után jönnek. Egy bajnokság megnyerése itt is feledhetetlen emlék marad. A gyerekeknek, akik megszeretik a motorozást, azt mondom: ne adják fel és küzdjenek az álmaik megvalósításáért, hiszen kellő kitartással és akarattal számtalan élménnyel gazdagítja őket a sportág. Nem kell feltétlenül motoros családba születni, ugyanúgy vannak első generációs versenyzők. Értem is folyamatosan izgulnak a szülők, de egy idő után mindenki megszokja, hogy nem érdemes minden szituációnál felszisszenni. További korosztályos hírek MOTORSPORTBAN a sportági aloldalunkon.