Labdarúgás: a központi adatbázis hiánya a Double Pass-jelentések egyik fő tanulsága

Dr. Zalai Dávid sportegészségügyi, sporttudományi és teljesítmény-menedzsment szempontjából elemezte a hazai labdarúgó-utánpótlást, a hazai akadémiákat immár harmadik alkalommal felmérő Double Pass eddigi jelentéseit. A szakember legfontosabb megállapítása szerint komoly gond a központi adatbázis hiánya (a belga auditáló cég szerint is), az ugyanis nyomon követhetővé tenné a fiatalok fejlődését, illetve összehasonlíthatóvá a különböző akadémiákon folyó szakmai munkát.

Honlapunkon is bemutattuk a hazai futballakadémiákat auditáló belga Double Pass idén készült, harmadik magyarországi jelentését, amely számos területen megállapított fejlődést a hazai utánpótlás-nevelésben, ugyanakkor kimutatta a még mindig meglévő hiányosságokat is. A témát folytatva dr. Zalai Dávid PhD sporttudományi szakember, az MLSZ korábbi tudományos munkatársa a Nemzeti Sport Online-on megjelent értekezésében a 2019-es jelentést sportegészségügyi, sporttudományi és teljesítmény-menedzsment szempontjából tételesen összehasonlította a korábbi, kiváltképp a 2016-os felméréssel. A szakember egyik legfontosabb megállapítása, amelyet a Double Pass (DP) is rögzít, hogy a klubok ma már sok esetben és több területen használnak különböző informatikai felületen működő adatbázisokat, ami egyértelműen az elmúlt évek pozitív változása. Azonban ezen lokálisan működő adatbázisok nem teszik lehetővé a központi ellenőrzést, illetve a kluboknak az országos méretű összevetés lehetőségét, azon keresztül pedig korosztály- és pozíció-specifikus referenci értékek felállítását.

Magyarországon nincs olyan központi adatbázis, mint például az angol akadémiák központilag működtetett, országos szinten bevezetett rendszere, a Performance Management Application (PMA), amelyen keresztül évekre visszamenően rögzítik a játékosok fejlődését mutató legkülönbözőbb adatokat, a Premier League, mint szervezet azon keresztül ellenőrzi az akadémiák tevékenységeit. Objektív kritérium- és minőségellenőrző rendszerként szolgál, amelyen keresztül nyomon követhető a játékosok fejlődése, összehasonlíthatók a különböző akadémiák. Az előző auditokhoz képest továbbra is kihívás az akadémiáknak a relatív korhatás és a biológiai érettség problematikájának kezelése. Nincs hatékony stratégia a későn érő játékosok fejlesztésére. A 2016-os DP-audit során a vizsgált alterületek közül a sporttudományi aldimenzió érte el a legjobb eredményt a maga 58 százalékával. 2019-ben az új kategóriaként megjelenő létesítmények-aldimenzió szerepelt a legjobban, 72.5 százalékkal. Ahogy azt a 2019-es jelentés készítői megfogalmazták: abban további előrelépés szükséges, hogy a játékosok adatait, mintegy naplószerűen az akadémiára való bekerülésük legelső pillanatától következetesen tárolják és felhasználják az akadémiák. Szinte valamennyi akadémiára igaz, hogy nem biztosít hozzáférést játékosai vagy szüleik részére a központi adatbázishoz, a fiatal futballistáktól nem kérik, hogy értelmezzék, elemezzék saját tárolt adataikat. Ezek azok a gyakorlati elemek, melyek révén javítható lenne az egyéni értékelés, a fejlődés nyomon követése. A sporttudományi aldimenzió 2016-os témakörönkénti értékelésében az egyéni értékelés, felmérés (56%), illetve az egyéni nyomon követés (21.4) szerepelt a legalacsonyabb értékkel. Az arányok 2019-re sem változtak, csak az értékek: az egyéni értékelés és felmérés szintje javult (40-ről 56 százalékra), az egyéni nyomon követés viszont azon kevés kategória közé tartozik, amiben még visszaesés is tapasztalható a számszerű értékelésben (37 százalékról 21.4-re).  

A 2019-es DP-jelentés a főbb erősségek között megemlíti a (sport)egészségügyi protokollokat és eljárásokat, illetve a rendszeres, időközönkénti, de meghatározott protokollt követő (fel)méréseket. Fontos és jelentős fejlődés a javuló digitális és technológiai háttér, a felmérésekben tapasztalt következetesség, továbbá az, hogy az akadémiák egyre jobban felismerik a részlegek fontosságát és a részlegvezetői pozíció jelentőségét. A további fejlődés érdekében több pontot is megfogalmaztak; mint például (1) a rövid- és hosszútávú teljesítménycélok folyamatos nyomon követése, (2) a holisztikus egyéni fejlesztés elve, melynek szerves része a specialisták teljesítményt támogató felméréseinek edzők felé történő részletes és mély értelmezése, vagy képzési folyamatba való átültetésének hatékony támogatása, (3) a részletes egyéni fejlesztési tervek kialakítása, (4) a specialisták minőségi hozzájárulása az edzések tervezési folyamatába, illetve a teljesítmények értékelésbe, végül (5) stratégia kidolgozása és bevezetése szükséges a relatív korhatás és a biológiai érettség kérdéskörében. Zalai Dávid elemzésében a Double Pass-jelentés megállapításaira és külföldi tapasztalatokra támaszkodva leszögezi: „központi adatbázis által biztosítható az elindított programok és feladatok eredményességének nyomon követése és minőségellenőrzése. Országos, korosztály- és pozíció-specifikus referencia értékek megállapítása, nemzetközi értékekkel való összevetése, központi adatbázis és egységes protokollok nélkül nem valósítható meg.” További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.