Az Esztergályos testvérek együtt jutnának ki a 2024-es párizsi olimpiára
2020. január 23. csütörtök
Nagy magasságokat és mélységeket is megélt már pályafutása során a még mindig csak 22 éves párbajtőrvívő, Esztergályos Patrik. Egyéves kihagyás után azonban újra visszatért a pástra, miközben öccse, a 14 éves Máté korosztálya legjobb cselgáncsozója. Velük beszélgettünk a múltról, tervekről, álmokról.
Bruckner Vince – utanpotlassport.hu •Kétezer-tizennégyben ifjúsági olimpiai bajnokként robbant be a magyar sportéletbe a párbajtőröző Esztergályos Patrik, akit akkor az egyik, ha nem a legígéretesebb hazai vívónak tartottak. A most 22 éves felnőttpályafutása nem úgy kezdődött, ahogyan eltervezte, az igazi áttörés egyelőre várat magára. Ezért is tartott egyéves szünetet vívásban, kitisztította a fejét, kipróbálta magát az élet más területein is, szerepelt a TV2 Exatlon című műsorában, majd januárban ragadott újra fegyvert.
Öccsének, Esztergályos Máténak is élsportolói ambíciói vannak: a Herman DSE nem egészen 15 éves cselgáncsozója már többszörös korosztályos magyar bajnok, a legnagyobb sikerének pedig a tavalyi, győri Európa–kupa-győzelmet tartja.
„Amikor bekerültem az általános iskolába, rögtön adódott a lehetőség, hogy dzsúdózni kezdjek – emlékszik vissza Máté. – Ez azért is jött jól, mert teltebb gyerek voltam, nem ártott a mozgás, és utólag úgy látszik, jól választottam. A sportágban az fogott meg, hogy küzdősport, de nem verekszünk, hanem technikából dolgozunk.”
A tatabányai születésű, de OMS-Tata színeiben versenyző vívó elmondta, nagyon örül testvére sikereinek, boldogan fogadja a következő élsportolót a családban.
„Nem mondhatnám, hogy sportcsaládból származom, nagypapám focizott, de azóta senki – mondja Patrik. – Ezért a családomban is mindenki tőlem várta, hogy váltsam meg a világot, és legyek olimpiai bajnok. Máté jobbnál jobb eredményeivel azonban végre megoszlik a teher, amit egyáltalán nem bánok.”
A fiatalabb fiú mindig is felnézett bátyjára, s bár a nyolc év korkülönbség kicsit nagynak tűnhet, ő is végigszurkolta Patrik nandzsingi döntőjét.
„Emlékszem, amikor megnyerte az ifjúsági olimpiát, az olyan megkönnyebbülés volt, mintha én magam állhattam volna a dobogó tetejére. De természetesen mindig a legnagyobb szurkolója voltam, mondhatnám a példaképemnek is. Nagy álmom, hogy egyszer elérjem ugyanazt, amit ő.”
A még mindig fiatal párbajtőrvívó karrierjének görbéjén már nagy magasságok és mélységek is előfordultak. Így Máté akár az ő példájából is tanulhat.
„Ha egy valamit megtanultam az évek során, hogy a tehetségem önmagában nagyon nem elég – jelenti ki Patrik. – Az ifi olimpia után sokan előre elkiabálták, hogy nekem a tokiói olimpián főszerepem lehet, aztán másképpen alakult. Most Máté éppen ebben a korban van, arra kell figyelnie, hogy ugyanannyi vagy inkább több munkát rakjon bele, mint eddig.”
A végső cél mindkét fiúnak a „nagy” olimpia lehet. Amikor szóba kerül, Máté egészen halkan megjegyzi, hogy nem lenne semmi az olimpiai aranyat behúzni… Az éppen a visszatérésére készülő idősebb testvér pedig mosolyogva elárulja, jelenleg az egyik legnagyobb álma, hogy a 2024-es párizsi játékokra már együtt utazzanak.
Vissza