Cselgáncs: Özbas Szofi újult erővel, kiváló formában kezdte az évet Izraelben

Remekül rajtolt nemzetközi szinten az új esztendőben Özbas Szofi: a 63 kilósok között vitézkedő 20 éves cselgáncsozó bronzérmet szerzett a tel-avivi Grand Slam-versenyen. A tokiói olimpiát is megjárt fiatal eseménydús hónapokon van túl, hiszen 2022-től Murakami Kijosi személyében új, japán szakember vette át a válogatott irányítását, amely önmagában számos új impulzust hozott Özbas életébe; emellett közben klubot is váltott. Más mentalitással, de annál motiváltabban vágott neki a következő ötkarikás ciklusnak, akit éppen az új felállású válogatott tatai edzőtáborában értünk el.

– Szakmai igazgatóként most már a japán Murakami Kijosi felügyeli a válogatottban zajló munkát. Mi változott az érkezése óta? – Már december elején elkezdtük a munkát vele, valamint az új szövetségi kapitánnyal, Braun Ákossal, és a legfőbb változásként jelenleg jóval több a központi munka, mint korábban. Minden héten három napot a válogatottban töltünk, hol éppen Tatán, hol Dunavarsányban. Nagyon nehezen szoktam hozzá az új felfogáshoz, az itthon jól megszokotthoz képest teljesen más stílust képvisel a japán mester. Abszolút új irányt szeretne meghonosítani. Az elején időnként úgy éreztem: eddig teljesen más sportágat űztünk – annyira más az a mozgáskultúra, amivel most megismerkedhettem.

– És mi volt a legnehezebb ebben az átmenetben? – Nekem az volt a legnagyobb kihívás, hogy bizalmat szavazzak a japán szakembernek. Elhiggyem, hogy az a munka, amit elvégzünk, kifizetődik – hiába nem dolgoztam még korábban ezen módszer szerint, ne azon rágódjak, hogy a végén mi sül ki belőle, hanem kizárólag az adott napi feladatomra, az aktuális edzésre fókuszáljak. Mostanra nagyjából sikerült legyőznöm ezeket a prekoncepciómat, és már látom a pozitív eredményeit a közös munkának. Gyakorlatilag minden nap kimozgatnak a komfortzónámból, ezáltal rendre valami teljesen új szituációval szembesülök, amely hosszú távon csak az épülésemet szolgálja. – Akkor részben már ennek a gyümölcse a remek bronzérem Izraelben? – Biztosan, ugyanis kifejezetten jó formában dzsúdóztam Tel-Avivban. Általában rengeteget stresszelek az ilyen nagy versenyek előtt, sokszor ez fizikai fájdalmakkal is párosul. Ez a fokozott izgulás néha tényleg igazi gyötrelem, viszont most először valahogy képes voltam könnyedebben hozzáállni az egészhez. Nem tettem magamra plusz terhet, nem voltak hatalmas elvárásaim, csak próbáltam – amennyire lehet – nyugodtan felmenni a tatamira. – Mi játszódott le a fejedben a francia lány elleni negyeddöntős vereség után, hiszen még is csak te voltál a meccs esélyese? – Nyilvánvalóan fájt, nem volt könnyű felállni belőle, belül emésztett a dolog, de ilyenkor nincs idő ezzel foglalkozni, menni kell tovább. Persze ezt mindig könnyebb mondani, mint végrehajtani, ám szerencsére ezúttal egész jól összeszedtem magam. A vigaszágon a venezuelai Barrios (szerk: világranglista harmadik helyezett) legyőzése komoly skalp, mert korábban még soha nem győztem le. Majd a bronzmeccs is jól alakult végül. Nagyon örülök, hogy Grand Slam-éremmel indítottam az évet – ez a harmadik hely jó visszaigazolás.

– Eközben nemrégiben klubot is váltottál: a Békés Megyei Kano Judo SE után mostantól a Budapest Honvéd SE versenyzőjeként folytatod. Miért? – A váltás pontos körülményeiről nem szeretnék beszélni, de annyi biztos, hogy önmagában ez a döntés nem fog túl nagy változást hozni az életemben, hiszen már eddig is a Honvédban edzettem. Összességében jobbnak láttam úgy, ha azt a klubot képviselem a versenyeken, ahol a mindennapokban is dolgozom. – Úgy tűnik, újult erővel és motiváltan vágtál neki az évnek. Mi a fő célod idénre? – Nem szeretnék konkrét eredményeket kitűzni magam elé. Élvezni szeretném a dzsúdót, és lehetőleg folyamatosan fejlődni, amely számomra nem csupán a címekben és az érmekben mérhető. További korosztályos hírek CSELGÁNCSBAN a sportági aloldalunkon.