- UtánpótlásSport - https://www.utanpotlassport.hu -

Úszás: miért nem döng a magyar mell?

Fotó: Mura László [1]

 •  Fotó: Mura László

Kezdhetnénk Székely Évával, Novák Évával, esetleg Vermes Albánnal a sportág hazai világhírességeinek felsorolását, de nem kell a hősidőkig visszatempóznunk, hogy extraklasszis mellúszókat találjunk az úszás magyar halhatatlanjai között. Szabó József, Güttler Károly, Rózsa Norbert, Kovács Ágnes és persze Gyurta – csupán néhány név a legnagyobbak közül, akik az 1980-as évek közepétől olimpiai, vb- és Eb-aranyakkal, világ- meg Európa-csúcsokkal vitték hírét a magyar mellúszásnak, ám egy évtizede híre-hamva nincs olyan versenyzőnek, aki akár a férfiak, akár a nők között számottevő eredményt tudna felmutatni. Az elmúlt időszakban a felnőttek világversenyei mellett az utánpótlás nemzetközi eseményeinek dobogóin sem feszített magyar mellúszó, miközben vegyesen folyamatosan, a hagyományokat tisztelettudóan ápolva, pillangóban pedig újabban remekelnek a mienk, és háton, sőt már a „királynak” tekintett gyorsszámokban is pazar magyar eredmények sora születik a medencében Óperencián innen és túl.

Miközben tizenéveseink minden más műfajban remekelnek, a korosztályos viadalok legutóbbi öt esztendejét vizsgálva a mellben elért magyar döntős helyezések egyetlen bővített mondatba beleférnek: a juniorok ebben a periódusban rendezett két világbajnokságán egy 5. és egy 8. hely a termés (mindkettő Békési Eszter érdeme), a négy Eb-n egy 5. (Vécsei Réka), illetve két 7. helyet (szintén Békési) szereztek fiataljaink, míg a fiúk mezőnyében a hat világversenyen nem volt magyar finalista.

MAGYAR EREDMÉNYEK A JUNIOR-VILÁGVERSENYEK MELLÚSZÓSZÁMAIBAN
Világbajnokságok
2017. Fiúk. 50 m:
nem volt induló. 100 m: nem volt induló. 200 m: nem volt induló. Leányok. 50 m: nem volt induló. 100 m: nem volt induló. 200 m: nem volt induló.
2019. Fiúk 50 m: Gál Olivér nem jutott döntőbe. 100 m: Bőhm Sebestyén és Matajdesz Máté nem jutott döntőbe. 200 m: Suz Bálint és Zombori Gábor nem jutott döntőbe. Leányok. 50 m: Békési Eszter és Vécsei Réka nem jutott döntőbe. 100 m: 8. Békési Eszter. 200 m: 5. Békési Eszter.
Európa-bajnokságok
2017. Fiúk. 50 m:
nem volt induló. 100 m: nem volt induló. 200 m: nem volt induló. Leányok. 50 m: Vécsei Réka nem jutott döntőbe. 100 m: 5. Vécsei Réka; Labán Eszter és Horváth Lili nem jutott döntőbe. 200 m: Vécsei Réka, Labán Eszter és Horváth Lili nem jutott döntőbe.
2018. Fiúk. 50 m: Bőhm Sebestyén nem jutott döntőbe. 100 m: Bőhm Sebestyén nem jutott döntőbe. 200 m: Bőhm Sebestyén nem jutott döntőbe. Leányok. 50 m: Békési Eszter, Kurdi Zsófia és Vécsei Réka nem jutott döntőbe. 100 m: Békési Eszter, Kurdi Zsófia és Vécsei Réka nem jutott döntőbe. 200 m: Békési Eszter, Horváth Lili és Vécsei Réka nem jutott döntőbe.
2019. Fiúk. 50 m: Bőhm Sebestyén nem jutott döntőbe. 100 m: Bőhm Sebestyén nem jutott döntőbe. 200 m: Bőhm Sebestyén és Török Dominik Márk nem jutott döntőbe. Leányok. 50 m: Békési Eszter nem jutott döntőbe. 100 m: 7. Békési Eszter. 200 m: 7. Békési Eszter.
2021. Fiúk. 50 m: Sámóczi Milán nem jutott döntőbe. 100 m: Kardos Dániel és Sámóczi Milán nem jutott döntőbe. 200 m: Bujdosó Zsombor, Kardos Dániel és Sámóczi Milán nem jutott döntőbe. Leányok. 50 m: Péter Virág nem jutott döntőbe. 100 m: Péter Virág nem jutott döntőbe. 200 m: Péter Virág nem jutott döntőbe.

Nagy József [2]

Nagy József

Nagy József, a világhírű mellúszó-specialista edző – aki az amerikai Mike Barrowman 1992-es, barcelonai aranyának kovácsaként és a hullámzó stílusú technika megalkotójaként vált igazán ismertté – nehezen áll kötélnek, amikor arra kérem, hogy magyarázza el, hová tűnt a magyar mellúszósport. A kilenc világrekordot elérő tanítvánnyal büszkélkedő mester azt mondja: „Remélem, a kollégák nem haragszanak meg rám, hanem inkább elgondolkodnak.”

Nagy úgy véli, az edzők hazánkban elhanyagolták a mell magas szintű oktatását, ami – teszi hozzá – „akár érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy ez a legösszetettebb úszásnem, több energiát, minőségi munkát igényel a szakemberektől, akik a jelek szerint kicsit elkényelmesedtek.”

Hozzáteszi, hogy régebben az edzők az összes válfajban törekedtek a nagy eredményekre, most viszont inkább gyorsan akarnak sikereket elérni, és minden úszásnemben könnyebb a csúcsra jutni, mint mellben.

„Az az igazság, hogy az idősebb trénerektől már nem várom a megújulást, a fiataloktól viszont nagyon is. Meg persze bízhatunk abban, hogy csak-csak fölbukkan újra egy istenáldotta tehetség, aki megkerülhetetlen lesz, akivel törődni kell. Magam szívesen segítek bárkinek, aki tanácsot, szakmai segítséget kér, olyannyira, hogy Wladár Sándor elnök úr felkérésére feladatul is kaptam a szövetségben a mentori pozíciót.”

Dr. Sós Csaba Fotó: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport [3]

Dr. Sós Csaba  •  Fotó: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport

Dr. Sós Csaba szövetségi kapitány „közgazdaságtanból” vezeti le a dicső múlt és a szerény jelen közötti égbekiáltó differenciát: „Egyszerű a helyzet, hiszen ha sok a cipész, egy ideig senki nem akar suszter lenni. Aztán egyszer csak eljutunk odáig, hogy hiányszakma lesz a cipészet.”

Az előtte szólóval annyiban vitatkozik, hogy szerinte a vegyes oktatása még a mellénél is macerásabb, azzal viszont messzemenően egyetért: az edzők érdeklődése megcsappant a válfaj iránt, „pedig a mostaniak sem tudnak kevesebbet, mint az elődeik”.

Elismeri, nemhogy klasszisaink, még nemzetközi szintű versenyzőink sincsenek, bár biztató, hogy Nyíregyházán bontogatja a szárnyait egy Barna Bianka nevű 15 éves kislány. „Most benne van a reményünk – mondja –, egyébként úgy állunk, hogy a budapesti felnőtt-világbajnokságon szívem szerint senkit nem indítanék a mellszámokban.”

Gyurta Dániel Fotó: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport [4]

Gyurta Dániel  •  Fotó: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport

A magyar mellúszósport mindeddig utolsó olimpiai bajnoka, Gyurta Dániel szerint ez a műfaj külön sportágként kezelendő az úszáson belül, mivel a másik három úszásnemmel szemben mellben meghatározhatatlan az egyetlen helyes és sikerre vezető technika. „Minden egyes versenyző esetében meg kell találni a testhez álló mozgásformát. A világ jelenlegi legjobbjának, a brit Adam Peaty-nek a technikája zseniális, de egyáltalán nem biztos, hogy egy másik úszó érvényesülni tudna vele.”

London ötkarikás bajnoka, a háromszoros vb- és kétszeres Eb-aranyérmes felidézi saját felkészülésének nehézségeit is. „Az összes edzés elején a nulláról kellett újra összeraknom a technikámat, ideálisan összehangolnom a kar- és a lábtempómat, ha igazán minőségi munkát akartam végezni. Az athéni ezüstöm után 2005 és 2009 között teljesen megváltozott a vízfekvésem, mivel egy csomó izom került rám, emiatt minden összekuszálódott, és visszacsúsztam a világranglista nyolcvanadik helyére. Mindezt csak azért mondom, hogy érzékeltessem: mekkora türelem szükséges az edző részéről ahhoz, hogy mellúszásban hosszú távon eredményes versenyzőt neveljen. Naprakésznek kell lennie, töviről hegyire ismernie az úszóját, kifogástalan, harmonikus kapcsolatot kialakítania vele. Ez értelemszerűen rengeteg időt, energiát emészt fel, és az az edző, aki ezt felvállalja, vagyis teljes odaadással végzi a munkáját, kényszerűen elhanyagolja a többi tanítványát. ”

A kérdés persze adódik az elmondottak után is: a nagy úszónemzetek közül miért éppen a magyarok specialitásává vált a „mellkidobás”?

Gyurta – csatlakozva Nagy Józsefhez – azt mondja, nyugalom, bár az utóbbi évtized valóban nem a magyar mellúszósportról szólt, csak idő kérdése, hogy a helyzet megváltozzék. „Előbb-utóbb találkozik egy magasan képzett edző egy alkatilag és mentálisan egyaránt alkalmas versenyzővel, akit a csúcsra juttathat. Ebben biztos vagyok.”

Kinek hinnénk el, ha nem neki?

További korosztályos hírek ÚSZÁSBAN [5]a sportági aloldalunkon.