A KORFBALL TÖRTÉNETE, SZABÁLYAI
A korfball olyan labdajáték, amelyet a világon egyedülálló módon egy csapatban játszanak fiúk és lányok. Az együtteseket négy férfi és négy női játékos alkotja, s valamennyiüknek azonos nemű védővel kell megküzdeniük. A cél, hogy a csapat a mérkőzés során többször találjon be ellenfelénél a rivális térfelén található, három és fél méter magas rúd tetejére erősített kosárba.
Nico Broeknuisen, amszterdami tanár 1902-ben, egy Svédországban rendezett kurzuson ismerte meg a ringbollnak nevezett játékot. Ezt fejlesztette tovább, és alakította ki azt a sportágat, amelyben a nők és férfiak, a fiatalok és az idősebbek együtt játszhatnak. A korfballt kezdetben csak szabadtéren játszották.
Broeknuisen hazatérve belefogott a játék népszerűsítésébe, és törekvései nyomán 1903. júniusában megalakult a Holland Korfball Szövetség. A határokon túl azonban jó ideig nem vált ismertté a sportág; a szomszédos Belgium csak tizennyolc esztendővel később hozta létre saját szervezetét. Ehhez képest kész csoda, hogy a játék az 1920-as, antwerpeni és az 1928-as, amszterdami olimpia műsorán bemutató sportágként helyet kaphatott.
Az első nemzetközi meccset 1923. augusztus 26-án játszották a – nem nehéz kitalálni – hollandok és a belgák. A következő évben megalakult a Nemzetközi Korfball Iroda, 1933-ban pedig a Nemzetközi Korfball Szövetség (IKF). A játék elterjedtsége azonban továbbra is hagyott némi kívánnivalót maga után, ezért 1946-ban „Európai Bemutató Körút” néven jelentős „marketingakcióba” kezdtek a sportág irányítói. Ennek eredményeként Nagy-Britanniában is megismerték a játékot, mi több, még ebben az évben tető alá hozták a szigetország nemzeti szövetségét.
Teremben 1952-ben játszották az első találkozót, míg 1967-ben megtartották a Szabadtéri Európa Kupa premierjét. 1970-ben a Nemzetközi Szövetségnek még mindig csupán négy tagja volt, az első, 1978-as világbajnokságon azonban már nyolc ország sportolói vettek részt. A következő évben megszervezett „Világkörüli Bemutató Körút”-nak nagy sikere volt, minek nyomán a tagországok száma folyamatosan nőtt. Ma már öt földrész több mint negyven országában űzik a korfballt, s a nemzetközi színtéren természetesen ott vannak a magyarok is.
Honfitársaink közül először néhány gödöllői fiatal ismerkedett meg a játékkal egy szlovákiai út során. Hazatérve megalapították az első klubot, és hozzákezdtek a sportág népszerűsítéséhez: bemutatókat szerveztek, az érdeklődőknek edzőtáborokat tartottak. Egy ilyen alkalmat követően ismertette meg Sebestyén Béla testnevelő tanár a debreceni középiskolák diákjaival a sportágat, s fél év múlva, 1991 januárjában a hajdúsági iskolákból összeválogatott csapat már részt is vett egy hamburgi tornán. Az élmény hatására megalapították a Debreceni Korfball Klubot, s nem sokkal később, 1991. február 13-án megalakult a Magyar Korfball Szövetség – természetesen debreceni székhellyel. A felnőtt válogatott a következő év szeptemberében mutatkozott be először.
Közben fokozatosan terjedt el a sportág országszerte, új csapatok alakultak Hatvanban, Kecskeméten, Nyíregyházán, Cegléden, s persze Budapesten is, 1993-ban pedig kiírták az első magyar bajnokságot, melyen – miképpen ezt követően jó ideig valamennyi sorozatban – a gödöllői fiatalok diadalmaskodtak. Később személyi változások történtek a szövetségben, így annak székhelye Budapest lett.
A magyar válogatott 2001-ben kiharcolta a következő évi Európa-bajnokságon való részvétel jogát, s az együttes – történetének első kontinenstornáján – a 8. helyet szerezte meg. Vb-n 2003-ban debütált a magyar nemzeti együttes, és 10. helyezettként tért haza Hollandiából. Komoly sportdiplomáciai sikerként értékelhető, hogy 2006 áprilisában hazánk adhatott otthont a nyolc nemzet részvételével zajló Eb-nek.
Válassz másik sportágat: