AZ ÖTTUSA TÖRTÉNETE, SZABÁLYAI
Az öttusa öt szakágból (vívás, úszás, lovaglás, lövészet, futás) álló, összetett sport, amely valamennyi kondicionális képesség egyidejű – bár nem azonos mértékű és minőségű – jelenlétét követeli meg. Alapvető a jó állóképesség, de elengedhetetlen a kiváló mozgáskoordináció is.
A modern öttusa megalkotása, az olimpiai játékok újkori feltámasztójának, Pierre de Coubertinnek a nevéhez fűződik. A francia báró ifjú korában angliai tanulmányúton vett részt, ahol alaposan megismerte a szigetországi testnevelés gyakorlatát, s pedagógiai elveire, gondolkodásmódjára is nagy hatást tett a kirándulás. Nem mellékesen az ott szerzett tapasztalatok nyomán Coubertin ragaszkodott hozzá, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894-ben született alapokmányában rögzítsék: az atlétika bizonyos ágait művelők számára külön versenyt kell tartani pentatlon (azaz öttusa) név alatt. Az első játékok házigazdái, a görögök azonban nem rendeztek pentatlonviadalt 1896-ban, mi több, a komplex sportág a következő három ötkarikás esemény műsorán sem szerepelt még.
Coubertin azonban nem adta fel a küzdelmet. A NOB 1909-es, berlini ülésén ismét felvetette elképzelését, s a Svéd Olimpiai Bizottság elnöke, Balck őrnagy – a soron következő stockholmi játékok főszervezőjeként – bejelentette: műsorra tűzik az öttusát. Igaz, a skandinávok Coubertin eredeti javaslatát – futás, lovaglás, úszás, kardvívás, evezés – korrigálva a párbajtőrvívást és a modern kornak megfelelőbb pisztolylövést iktatták a versenyszámok közé.
A sportágnak egy ideig nem létezett nemzetközi szövetsége, így felügyelete az első években közvetlenül a NOB-hoz tartozott, s első elnökének magát Coubertint nevezhetjük 1925-ös lemondásáig. Az ötttusa első nemzetközi szervezete (Comité International du Pentathlon Moderne Olimpique) az 1928-as, amszterdami olimpián alakult meg, ám a már önálló bizottság még mindig a NOB égisze alatt működött. (A szervezetet irányítók körülményességére jellemző, hogy az alapszabályt csak hét évvel kéősbb, 1935-ben keltezték, és az abban foglalt, a szabályok mihamarabbi kidolgozására utaló megjegyzés ellenére a sportág első hivatalos szabálykönyve csak a 1970-es években jelent meg…)
A második világháború után a sportág megerősödése sürgette az önálló nemzetközi szövetség létrejöttét. Az 1948-as, londoni olimpia idején végre megalakult az Union Internationale de Pentathlon Moderne (UIPM). Eldöntötték, hogy a következő esztendőben megrendezik a sportág első világbajnokságát, melynek helyszíneként Stockholmot jelölték ki. Érdekesség, hogy ’48-ban, St. Moritzban az öttusa a téli játékok műsorában is helyet kapott: az úszás, illetve a futás helyett lesiklás és sífutás szerepelt a menüben). A kezdeményezés különösebb sikert nem aratott, ám a szövetség később létrehozta saját téli összetett sportágát, a biatlont. Az 1955-ös kongresszuson úgy döntöttek, hogy a sífutásból és lövészetből álló szakágban világbajnokságokat rendeznek a jövőben, s ez így is történt: az 1958-as ausztriai premier óta ban évente tartanak biatlon vb-ket. Tíz évvel ez után a nemzetközi szervezet nevében is megjelent a biatlon, s a szövetség hivatalos rövidítése UIPMB-re változott.
A sportágban mérföldkövet jelentett az 1977-es, San Antonió-i vb, amellyel egyidőben nemzetközi női versenyt is rendeztek, s ez az esemény tekinthető a női szakág bemutatkozásának. A kedvező fogadtatás után, 1981-ben megtartották az első női világbajnokságot Londonban.
Az Európai Öttusa Szövetség 1991-ben alakult meg, 1993-ban pedig úgy döntött a nemzetközi szervezet hogy felbontja a biatlonnal kötött házasságot, s a két sportág irányítószerve önállóan (UIPM, illetve IBU néven) tevékenykedik a jövőben.
Az elmúlt időszak legfontosabb döntése 2009-ben született meg: a határozat értelmében ettől kezdve a a vívás, az úszás és a lovaglás mellett kombinált számként, amolyan nyári biatlonként bonyolítják le a futást és a lövészetet.
Hazánkban 1927-ben rendeztek először öttusaversenyt (a vívást a Ludovika Akadémián, a pisztolylövést a Szemere-lőtéren, az úszást a Császár fürdőben, a lovaglást a Nagyrákosi gyakorlótéren, a futást pedig szintén a katonai akadémián tartották), s a következő esztendőben Filótás Tivadar személyében magyar pentatlonista is indult az olimpián. Az első országos bajnokságot 1946-ban rendezték, a Magyar Öttusa Szövetség 1947-ben jöt létre, míg 1952-ben megszületett a későbbiekben is sikert sikerre halmozó sportág első magyar ötkarikás aranyérme a Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár összetételű csapat jóvoltából.
Válassz másik sportágat: