A gombfoci Puskásai lehetnek

Válogathatunk a kifejezésekben: szektorlabda, asztali labdarúgás, és hát a hagyományosan használt gombfoci. Lehet egyszerű játék, de sportágként is működik. A Marozs családban leginkább életforma.

CS.K.G. A gombfoci magyar találmány, abszolút magyar eredetű. Időközben az egész világot meghódította, de módosított változatai is ismertek. A braziloknál például rendkívül népszerű, de ott kevesebb érintéssel játsszák, nálunk akár 85-ször is lehet érinteni a játékszert. Négyévente már Európa- és világbajnokságot is rendeznek belőle. És ennek a sportágnak is megvannak a magyar ígéretei, jövendőbeli klasszisai, akiknek a lába (még inkább: a keze) előtt remélhetőleg úgy hever majd a világ saját sportágukban, mint annak előtte Puskás Öcsiék előtt. Mert utánpótlásban nincs hiány, hiszen nem nagyon van ebben az országban kisfiú, aki ne próbálta volna ki valamikor a gombfocit. És vannak olyanok is, akiknek az már-már életforma. Itt van például a Marozs család. A három fiú közül a legidősebb Gábor, akit tavaly az év serdülőjátékosának választottak, emellett megnyerte a bajnokságot, a Magyar Kupát, és csapatban is aranyat érdemelt ki társaival, az Erzsébetvárosi SE asztalifoci-szakosztályának tagjaival együtt. Öccse, a tíz éves Dániel is nagy tehetség, ahol elindul, majdnem mindig nyer is. A nyolc éves Tamás is nagyon élvezi már a játékot, csak ő még korának köszönhetően kicsit szertelen. – A lakásunk előszobája olyan, mint egy stadion – mondja a mama, Marozs Vera. – Hogy a fiúk miért ezt a sportágat választották, annak egyszerű magyarázata van: állandóan játszanának. És jó, hogy a játék nemcsak az állóképességet növeli, hanem türelemre is tanít, aminek aztán az életben is hasznát vehetik majd. A hét legfontosabb napja a péntek, mert akkor van az edzés, már szerdán arról beszélnek egymás között, hogy mi lesz pénteken… Közben persze egymástól is tanulnak, és segítik egymást. Minket, szülőket is megfertőztek, mi szívesen visszük őket versenyekre, és mindenhova, ahova kell, hiszen élnek-halnak a gombfociért. – Igazi sportcsalád ez – folytatja Hartmann Lászó, az egyesület vezetője. – Gábor már a felnőtteket is képes legyőzni, nem véletlen, hogy a tavalyi pécsi Európa-bajnokságon is negyedik tudott lenni, pedig még nincs igazából sok tapasztalata. A fiúk mindhárman átlátják a pályát, és majdnem mindig a legjobb megoldást választják. Mi sok háziverseny szervezésével segítjük őket, és biztosak vagyunk benne, hogy mindegyikük töretlenül fejlődik majd. Elég csak annyi adalék, hogy ők 365 napból 365-ön gyakorolnak. Ez pedig záloga lehet annak, hogy sokat fogunk még hallani a Marozs testvérekről, akik a pályán és az életben is megállják majd a helyüket, hiszen erre is tanítja őket választott, szeretett sportáguk.