Legyél te is labdaszedő!

Minden teniszmeccsen mindig a játékosok a főszereplők. A labdaszedők, mint sokan mások, a háttérben teszik a dolgukat, többnyire észrevétlenül, feltűnés nélkül. Egy hónap múlva Budapesten lesz a Magyarország–Luxemburg Davis Kupa-találkozó, a szövetség toborzott gyerekeket a nélkülözhetetlen feladatra.

K. A. Tavaly Szegeden és Nyíregyházán rendezték a Davis Kupa-találkozókat. Akkor a helyi klubok küldték játékosaikat labdaszedőnek. Most viszont, tekintettel a sok budapesti egyesületre, vagyis a jelentős kínálat miatt hirdetésben keresték: kik szeretnének élni a lehetőséggel. Összesen harmincegy 13-16 éves jelezte, hogy szívesen vállalkozna a közreműködésre, s örülne, ha felölthetné a szürke alsóból és sötét felsőből álló Hugo Boss-egyenruhát. Az utolsó rostát a Davis Kupa-mérkőzés előtti napokban tartják, ahol meccs-szituációkban próbálják el a feladataikat a jelöltek. A gyengébbek kiesnek, így a végére, április 5-re már csak tizennyolcan maradnak. – A legfőbb követelmény, hogy tudjon bánni a labdával: pontosan gurítsa oda, ahova kell, vagy kapja el, hiszen értékes másodperceket lehet veszíteni akár egy kis ügyetlenkedéssel is – mondta Droppa Erika versenybíró a labdaszedők erényeit sorolva. – Fontos még a koncentráció és a gyorsaság, hogy out-nál mihamarabb megszerezze a labdát, s a helyére rohanjon vele. Az pedig, hogy értse, mi zajlik a pályán, elengedhetetlen. A labdaszedők két kilences csoportban dolgoznak, általában hatan vannak egyszerre a pályán. Annak van a legtöbb feladata, aki a hálónál figyel: sokszor vágódik bele a labda, s mindig villámgyorsan kell átfutnia a másik oldalra. – A legnehezebb dolguk a labdaszedőknek a tie-breaknél adódik, akkor mindig káosz van. Ha nem tudja, mit kell tenni, az bizony a játékosokat is kizökkentheti, akik nagyon bosszúsak, ha emiatt két új labdát kell ítélni. Ugyanakkor – főleg a férfiak – nagy erővel ütik a labdát, így a gyerekeknek arra sem árt figyelniük, nehogy eltalálják őket. A sokféle követelmény nagy terhet rak a fiatalok vállára, éppen ezért egy gyerek maximum 45 percet tölthet a pálya szélén, s ugyanennyi a minimum, amit pihennie kell a következő „bevetésig”. A 13 esztendős Pethes Ambrus tisztában is van a „veszélyekkel”, de azok csöppet sem zavarják, nagyon boldog, hogy esetleg ott lehet a DK-meccsen. – Legalább közelről láthatom, milyen a nagyok játéka és az ilyesmi szórakozásnak sem utolsó. Az edzőm is biztatott, hogy nagyszerű, ha beállok labdaszedőnek és ilyen tapasztalatot is szerzek. Amúgy a bátyám a tavalyi Tennis Classicson már kipróbálta milyen labdaszedőnek lenni, s én sem akartam ebből kimaradni – mondta a tavalyi Budapest-bajnokság győztese, a korosztályos ob harmadik helyezettje. – Egy biztos: annál nincs nagyobb élmény számukra, mint hogy testközelből láthatnak színvonalas Davis Kupa-mérkőzéseket, s persze azonmód autogramot is kérhetnek a főszereplőktől, akik egyébként kedvelik az ügyes labdaszedőket, s gyakran elegyednek szóba a velük. Szerencsés kissrácok azok, akiket kiválasztanak – mosolygott a szakember Íme néhány eset, amikor a labdaszedők középpontba kerülnek: 1. kép: A 2012-es Ausztrál Openen Roger Federer és Rafael Nadal elődöntője közben a svájci kiütötte a labdát oldalra, amit az egyik fiú parádés reflexszel kapott el. 2. kép: Szintén a 2012-es Ausztrál Openen történt, hogy a Cedrik-Marcel Stebe–Lleyton Hewitt meccsen egy bogár került a pályára. Stebe jelezte, vigyék el onnan. A feladat a labdaszedő lánynak jutott, akinek igencsak csikizte tenyerét az ízeltlábú. 3. kép: A 2011-es Roland Garros nyolcaddöntőjében ötjátszmás csatában csapott össze Andy Murray és Viktor Troicki. Utóbbi feljött a hálóhoz, amikor a labdaszedő fiú elhamarkodottan berohant a pályára, Troicki pedig hiába ütötte védhetetlenül ellenfele térfelére a labdát, a bíró nem adta meg a pontot. 4. kép: A 2009-es wimbledoni tornán Michael Llodra egy rövidítésre sprintelve elsodorta a háló mellett guggoló 15 éves Erin Lorencinbe, s akkorát esett, hogy nem sokkal később fel kellett adnia a találkozót.