Rendszerbe foglalt tudás

Preiszler Gábor utánpótlás-vezető a fejébe vette, hogy rendszerbe foglalja a cselgáncsban felhalmozódott tudásanyagot, és koncepciót készít a sportágnak, mely rövidesen „kötelező tananyag" lesz.

Szegő Tibor Nyár közepén nevezte ki a MOB Preiszlert, a múltban Héraklész-vezetőedzői posztként jegyzett pozícióba, melyet korábban Hetényi Antal töltött be. Az új vezető feladatai közé tartozik a Sport XXI, a Bajnok-, a Csillag- és a sportiskolai program iránytása. A fiatal szakember hamar átlátta, hogy a cselgáncsnak nincs hosszútávú utánpótlás-koncepciója, és ezen mindenképpen változtatni akart, így kidolgozta az alapokat, majd a szakmához fordult, hogy véleményezze. Felemás eredmény hozott a megkeresés, de nem adja fel.

– A cselgáncs kiválóan termel az utánpótlásban, hiszen a korosztályos versenyeket sorra nyerik a fiatalok. Mi akkor a gond, miért van szükség stratégia kidolgozására?

– Semmi gond ezzel, de soha nem volt olyan hosszú távú elképzelésrendszer, mely áttekinti a múltat és felvázolja jövőt. Régi vágyam, hogy szülessen olyan anyag, mely — kezdve azzal, hogy kemény kritikával illet bennünket, edzőket — rövid és középtávon kijelöli azokat a sarokpontokat, melyeket követni kell ebben a korosztályban.

A szakmai anyag felépítése: sportági elemzés, a sportág fejlesztési területei, stratégiai céljai, javaslatok a rövid- és középtávú fejlesztéshez.

– Nem tart attól, hogy miután ön még fiatal, támadásoknak teszi ki magát azoktól, akik régebben tevékenykednek a sportágban?

– Nem gondolom, hogy a kezemben van minden tudás, ezért a szakmához fordultam. Megkértem a cselgáncsban dolgozó edzőket, hogy mondják el véleményüket, a kvázi vitaanyagként felvázolt dolgozatról. Sok olyan szakember jelzett vissza, akiknek adok a véleményére, és ha ezeket összegzem, akkor az derül ki, hogy jó úton járok. Voltak persze kritikák, de ezek mind építő jellegűek. Most is várom azok véleményét, akik szívesen korrigálnák, kiegészítenék az anyagban foglaltakat.

– A szakmában dolgozók hány százaléka reagált?

– Túl sok hozzászólást nem kaptam, de nem is hittem abban, hogy nagy lesz az aktivitás. Pozitív azonban, hogy sok olyan edző írta meg a problémáját, aki pici, vidéki műhely vezetője, s én innen Budapestről ezekre a gondokra nem látok rá. Az ötleteik, javaslataik kibővítik azt a gondolatkört, amit ennek a koncepciónak képviselnie kellene. Nyitott vagyok a hozzászólásokra, de megértem, hogy a versenyről versenyre utazó válogatott edzők közül nem mindenkinek volt ideje elolvasni, értékelni, átgondolni a leírtakat. Én is ebből a körből jövök, hiszen korábban keretedzőként hasonló munkát végeztem.

– Melyek a fő gondolatai a születendő anyagnak?

A koncepcióban vázolt főbb kérdések: edzőképzés, edző-továbbképzés, versenyzők képzése, egyesületi és központi felkészítés, információs rendszer kialakítása, verseny- és válogatási rendszer, MOB által létrehozott programok, régiós központi edzések, edzésközpontok megerősítése, a szabadidősport és élsport szoros kapcsolata, állandó kontroll megteremtése, anyagi források előteremtése és folyamatos biztosítása.

– Nagyon fontos, hogy a versenyzők tudását, az edzők szakmai alázata, erkölcse, ismerete, tudása határozza meg. Lényeges a pénz is, de esetünkben ez másodlagos, hiszen látom, hogy az utánpótlás a jövőben olyan forrásokhoz juthat a MOB anyagi segítségével, mely sok szempontból vetekszik a felnőttek lehetőségeivel. A sportorvosi háttér, a felszerelés, a kiegészítők adottak, tehát ezzel nem lesz gond. Nekünk azonban hozzá kell tennünk a szakmai részt. Fontos tehát az edzőképzés. Magyarországon ez állami szinten jól szervezett, de a sportágban nem működik, és a válogatott edzők úgynevezett "top-képzése" is fehér folt, hiszen az adott korosztály elitje dolgozik a kezük alatt, így nekik minden tekintetben példaértékű oktatómunkát kell végezniük, a köszönéstől az ipponig. Ismerniük kell a terapeuták munkáját, a coaching legfontosabb elemeit, és még sorolhatnám.

– Milyen módon lehet képezni őket?

– A IJF-nek (Nemzetközi Cselgáncs Szövetség) vannak ilyen irányú képzései, melyekben nemzetközi szakemberek oktatnak. Az egyik ilyen tanfolyam állomása novemberben Tatán lesz, ahol két magyar edző is bekapcsolódik, de nem akarunk mindent átvenni, hanem a saját képzési rendszerünket kellene beleépíteni az oktatásba, vagyis magyarosítanánk a megismerteket. A judoinfo.hu-n létrejött egy , azt is érdemes követni.

– Amikor elkészül, akkor kötelezővé válik a képzési rendszer?

– Szeretnénk végigjárni a lépcsőfokokat. Legyen meg a vezető gondolat, javítsuk ki a hibáit, majd legyen kötelező, hiszen aki a MOB-tól kapja a fizetését, az dolgozzon azért, hogy a cselgáncs olyan sikerágazata legyen a magyar sportnak, amelyikre mindig lehet számítani. Bővítjük folyamatosan az anyagot, mindig kiegészítjük a szükséges, új elemekkel. Ebben van a fejlődés, de a mostani harminc oldalas dolgozat csak kiindulópont, ezt tartalommal kell megtölteni.

– Mikor lesz nyilvános az anyag?

– Reményeim szerint még ebben az évben.

– Nem tart attól, hogy a stratégia legnagyobb ellenzői azok lesznek, akik nem éltek a beleszólás lehetőségével?

– Nem, mert már most tudom, hogy így lesz...