Mire (nem) vitték?

Lesújtó kép: Álvaro Moratán kívül senki nem futott be jelentős karriert eddig a Puskás-Suzuki Kupa-sorozatban remekelő játékosok közül. Sőt, olyan is alig akad, aki megragadt volna az első osztályban. Felcsúton brillírozó tehetségek nyomában jártunk.

Nagy-Pál Tamás László Noel lett a legjobb játékos a hetedik alkalommal megrendezett Puskás-Suzuki Kupán. A házigazda csapatából rajta kívül Sallai Roland is kiváló teljesítményt nyújtott. A győztes Real Madrid gárdájából Alberto Rubio nyerte a megosztott gólkirály címet, Álvaro Rivero pedig az előkészítésben jeleskedett. Mindegyik tornán voltak eddig olyan tehetségek, akik felkeltették a futballszeretők figyelmét. Kíváncsiak voltunk, hogy meddig jutottak. Az eredmény lehangoló.

Kezdjük a magyarokkal. Az első tornán, 2008-ban a legjobb kapust a Magyar Futball Akadémia adta Juhász Gergely személyében. Jelenleg az NB III-as Csepel hálóját őrzi. Élvonalbeli meccse nincs, és mivel már elmúlt huszonhárom, nagy valószínűség szerint nem is lesz. A második tornán Vólent Roland lett a legjobb mezőnyjátékos, ezüstéremig vezette a Honvédot. Még abban az évben bemutatkozott az első csapatban, és a következő szezonban is volt két meccse az NB I-ben. Megragadnia azonban nem sikerült, még a B alakulatban sem, így egy szezonon belül kölcsönadták Sopronba, majd a Kazincbarcikára. Mindkét helyen elég jól ment neki, összesen tizennégy gólt szerzett, ez volt a csúcsa eddigi pályafutásának. Jelenleg az NB II-es Balmazújváros csatára, mindössze egyszer volt eredményes ez idáig. A 2010-es torna Kapacina Valérról szólt, aki megszerezte a gólkirályi címet, a Honvéd pedig először nyerte meg a kiírást. Vólenthez hasonlóan szinte rögtön a kupa után bemutatkozott az NB I-ben, de azóta sem lépett ott pályára. A B csapatban sem vált be, így előző őszre kölcsönadták a Várda SE-be, ahonnan fél év után el is zavarták. Most ismét a kispestiek második keretének tagja, nincs gólja a szezonban. A két évvel ezelőtti torna emlékezetesre sikeredett, hiszen Bobál Gergely rekordnak számító hét találattal lett gólkirály, és a legjobb mezőnyjátékosnak járó díjat is átvehette, ami szintén először fordult elő. A házigazda Puskás Akadémia ellen vívott döntőben szebbnél szebb gólokat szerzett a kispesti csatár, így nem csoda, hogy a szurkolók rögtön az A csapatba követelték, de az egész ország megismerte a nevét. Egyszer pályára is léphetett tavasszal, a következő szezonban pedig már öt alkalommal, de még túl magas volt neki a szint, képtelen volt kibontakozni. Az NB II-ben jobban teljesített, négy gól mellett három gólpasszt is kiosztott, és akkor még mindig csak tizenhét éves volt. Mostanra már az A keret tagja, de ősszel súlyos bokatörést szenvedett, s még mindig nem épült fel teljesen. Az U19-es válogatottban meghatározó szereplő, a hazai rendezésű Európa-bajnokságra készül. Két kiírással ezelőtt Gazsi Tamás lett a legjobb hálóőr, aki tizenkilenc évesen az U21-es Honvéd első számú kapusa, de már a második csapatban is védett. Nézzük ezek után a külföldieket, akik zömmel spanyolok. A Real Madridban játszó Fransisco Sol volt az első gólkirály. Azóta végigjárta a klub korosztályos gárdáit, de csak a C csapatig jutott, ahol utolsó szezonjában tizenhárom gólt szerzett a spanyol harmadosztályban. Azóta a második ligás Lugóban játszott, most pedig még egy szinttel lejjebb, a Real Oviedóban rúgja a bőrt, de az évadban még nem sikerült betalálnia. Csapattársa, Carlos Exposito lett ugyanebben az évben a legjobb játékos. Nagy karriert ő sem futott be, szintén a Real C gárdájáig vitte, ahol egyszer volt eredményes. Két góltalan szezon után az Alcorcónnál kötött ki a Segunda Divisiónban. Most a Levante B csapatában szerepel a harmadik vonalban, két gól áll a neve mellett az idei szezonban. Szupersztár belőle sem lesz már.

Egy évvel később Álvaro Morata rúgta a legtöbb gólt. Őt talán senkinek sem kell bemutatni. A torna után be is mutatkozott a „királyi gárda” felnőttjei között, miközben a B alakulatban tizenötször is betalált. Egy év múlva hárommal többet lőtt, és az élvonalbeli meccseinek száma megduplázódott. Az első felnőtt góljára a tavalyi szezonig kellett várni, de a nagy áttörést a mostani hozta meg: huszonhét meccsen szerepelt, hétszer talált be, köztük a Bajnokok Ligájában is. Már spanyol bajnok és kupagyőztes, emellett az U19-es és U21-es válogatottal is Európa-bajnokságot nyert. Óriási kedvenc Madridban, értékét a transfermarkt.de tizenkét-millió euróra becsüli. Eddig ő az egyetlen, aki komoly karriert futott be a Puskás-Suzuki Kupán való remeklése után. Cristian Benavente 2011-ben volt a legjobb mezőnyjátékos. Tizenkilenc évesen a Real B csapatában szerepel, ami még nem óriási dolog, de az már annál inkább, hogy bemutatkozott a perui felnőtt válogatottban. Nemcsak barátságos meccsen. Két világbajnoki selejtezőn is játszott. Jelen pillanatban a tavalyi legjobb Aleix Febas Pérez áll még szép jövő előtt. Miután győzelemre vezette csapatát, rögtön felkerült az U19-esekhez, ahol azóta is alapember. Az ifi Bajnokok Ligájában négy közé jutott a madridiakkal, gólt is szerzett a sorozatban. Két görög játékost kell még megemlíteni, akik a Panathinaikosz színeiben villogtak. Nikolausz Giannitszanisz 2011-ben lett gólkirály, három találattal. Azóta már bemutatkozott a görög élvonalban és rendszeres tagja a korosztályos válogatottaknak is. Szpirosz Forlanosz a torna játékosa volt, ő is hamar debütált a felnőttek között, két év alatt nyolcszor jutott szóhoz. Ezután eladták a belga Club Brugge-nek, ahol egyszer sem lépett pályára. Jelenleg a görög első osztályú Kalloni középpályása, nyolcszor játszott a szezonban. A lista végére értünk, melyen alaposan meglepődtünk, hiszen Moratán kívül senkinek sem sikerült meghatározó játékossá válnia bármelyik élvonalbeli bajnokságban. Az látszik, hogy a tornán kapott figyelem után mindenki rövid időn belül bemutatkozhatott az első osztályban, de bizonyítaniuk nem igazán sikerült. Talán László Noelre, Sallai Rolandra, Alberto Rubióra és Álvaro Riveróra jobb sors vár.