Bajnok Eszter és Tóth Lili Anna a legjobbkor hozta a legjobbját: hármasugrásban, illetve 2000 méter akadályfutásban új országos csúccsal állhattak a dobogó harmadik fokára Nandzsingban. A gerelyhajító Schmölcz Márk Xavér élete első világversenyén szerzett bronzérmet.
reb/pv Örök érvényű igazság, hogy az az igazán jó versenyzőtípus, aki nyomás alatt, azaz a versenyeken, a legkiélezettebb szituációban is képes kihozni magából a maximumot, vagy még annál is többet. Teljesítőképes tudásnak nevezik.
De nevezzük bárminek is, a Favorit AC Kaposvár versenyzője, Bajnok Eszter – nevéhez méltóan – birtokában van annak a képességnek, hogy akkor nyújtsa tudása legjavát, amikor szükség van arra. Így juthatott el Nandzsingba, és ennek köszönhetően állhatott dobogóra az ifjúsági olimpián. Akárcsak az akadályfutó Tóth Lili Anna.
De ne szaladjunk ennyire előre!
bajnok_eszter01_szalmas_peter
A 17 éves Bajnok az általános iskola alsó tagozatában ismerkedett meg az atlétikával, Kéthelyen (édesanyja is ott atletizált fiatalon). Amolyan mindenevőként több számot kipróbált, aztán a távolugrás tetszett meg neki a legjobban. Hetedikes volt, amikor a jelenlegi edzője, Dovigyel Csaba megkereste: nem akar-e versenyszerűen sportolni? Egy évig még a lakhelyén készült, de a továbbtanuláskor már egyértelmű volt: kaposvári iskola és egyesület következik; a két település egy órányi autóútra fekszik egymástól.
A ifjú tehetség egyelőre nem döntötte el, hogy a távol- vagy a hármasugrásra specializálódik, mindenesetre mindkettőben szép eredményeket tudhat magáénak. Igaz – talán mert távolban erősebbek a korosztályos rekordok –, elsősorban hármasugrásban köthetünk nevéhez csúcsokat. Például azt, amit februárban ért el: 22 éves csúcsot döntött meg a fedett pályás budapesti viadalon.
bajnok_eszter_szalmas_peter
Jó formáját az egész versenyszezonban tartotta: márciusban az ifjúsági fedett pályás ob-n mindkét ugrószámot megnyerte. Május végén, a nandzsingi ifjúsági olimpia kvalifikációs versenyén, Bakuban új országos csúccsal 12,92 méterre szállt a selejtezőben. A fináléban harmadik helyen zárt, ami repülőjegyet ért a játékokra.
„Szerencsésen túljutottam életem eddigi legnagyobb versenyének selejtezőjén – idézte a boldog Bajnokot a szövetség honlapja néhány napja. – Az első ugrás előtt annyira izgultam, hogy remegett a lábam, de fejben összeraktam, és sikerült döntőbe jutnom. Az első kísérlet után szétment a szögesem..."
Ha feszült is volt, a fináléban annak nem adta tanújelét. Jó ugrással kezdett, 12,34 méterrel a kör végén a negyedik helyen állt. Hogy helyén van a szíve, mutatta, mind a négy kísérlete érvényes volt, ráadásul 12 méter feletti. A harmadikban pedig jött a menetrendszerű egyéni legjobb, az új országos csúcs, 13,01 méterrel. Bizony, átlépte – pardon, átugrotta – a bűvös lélektani határt. A francia és az ausztrál vetélytárs is az egyéni legjobbjával végzett, előtte.
Tóth Lili Anna sem az atlétikával kezdte sportpályafutását. A dombóvári lány kezdetben ugrókötelezett, majd díjlovagolt, szülei tanácsára azonban, kilencévesen, a sportok királynőjére váltott. A legjobb eredményeit pedig 2000 méteres akadályfutásban szerezte.
Tóth Lili Anna Forrás: mob.hu
2013-ban a számban Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF) nyert. Akkor nem gondolta volna, hogy első lehet, edzője is a harmadik és a hatodik hely közé várta. Lili azonban tizennégy (!) másodpercet javított az addigi legjobbján, és elsőként ért célba. Nagyon boldog volt, és akkor még csak távoli terv volt a nandzsingi indulás.
Ezt a célját pedig idén júniusban érte el: a bakui kvalifikációs versenyen biztosította az olimpiai helyét, nem is akármilyen eredménnyel. Az EYOF-on elért ifjúsági országos csúcsot még tovább javította, miután 6:42.19 perc alatt teljesítette a távot. Csupán két hónapig élt a rekord, pontosan a nandzsingi selejtező végéig: 2.19 másodpercet faragott, 6:40.00-es idővel jutott a 2000 méteres akadályfutás fináléjába.
Ez a rekord azonban még az előzőnél is kevesebb ideig maradt fent, Tóth Lili Anna a döntőben ennél csaknem kilenc másodperccel gyorsabban futotta le a távot, és 6:31.92-re módosította saját legjobbját.
És hogy ez ifjúsági olimpiai bronzérmet ért? Már csak hab a tortán.
Schmölcz Márk Xavér ars poeticája egyszerű: lépésről lépésre, megfontoltan kell haladni. A tatabányai fiú már akkor is nagyon boldog volt, amikor júniusban 64.10 méteres dobásának köszönhetően a kilencedik helyen végzett a bakui kvalifikációs viadal fináléjában. Ő volt ugyanis az első magyar gerelyhajító, aki ifjúsági olimpiára kvalifikált.
schmölcz_mark_oliver_szalmas_peter
Nandzsingban a selejtezők során csupán egy hajításra volt szüksége ahhoz, hogy a döntőbe jusson. A 75.99 méter élete legjobbja volt. A maga elé célt tehát nemhogy teljesítette, de még túl is szárnyalta. Merthogy ő csak döntőbe akart jutni: azt mondta az ifjúsági olimpia előtt, hogy az első komoly megmérettetésén nem vár érmet magától.
A gerely tízéves kora óta játszik fontos szerepet az életében, az általános iskolai testnevelő tanára vette rá, hogy a röplabdázást váltsa fel az atlétikára, pontosabban a gerelyhajításra. És milyen jól tette! Ha Schmölcz Márk Xavér mégis a teremsport mellett döntött volna, akkor most nem büszkélkedhetne ifjúsági olimpiai bronzéremmel.
Az ifjú atléta szabadidejében leginkább a pecabot mellett elmélkedik az élet nagy kérdéseiről, Nandzsingban viszont a versenyre kellett koncentrálnia. Ez olyannyira jól sikerült, hogy bár a fináléban nem javította meg egyéni csúcsát, a harmadik körben 72.40 méterre szállt a gerelye. Bronzéremért.
