Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a junior magyar atlétikai liga: többek között sikerült meghosszabbítani a versenyszezont. Az egyesületek eredményességi támogatása a sportágfejlesztési műhelytámogatással együtt a felzárkózást segíti. De nem úgy, ha közben más támogatók kihátrálnak a szakosztályok mögül.
reb A napokban összesítette az atlétikai szövetség a felnőttekével párhuzamosan idén útjára indított junior magyar liga dobogósait, és a résztvevők eredményei alapján az egyesületeknek járó támogatást. Tízmillió forint jutott a szakosztályoknak, a két nem 18-18 számában dobogósoknak pedig 25, 15, illetve 10 ezer forint. A szezon végén megvonható a mérleg: a liga beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A szakmai igazgató, Spiriev Attila fontosnak tartja, hogy a versenyzők ne csak eddzenek, hanem a viadalokon megméressék magukat, ráadásul, hogy mindezt a felnőttekkel tehették, nyilvánvalóan motivációt adott a fiataloknak. A viadalok népszerűek voltak a juniorok körében (ahogy az ifjúságiaknak és serdülőnek rendezett hasonló sorozat is), elég csak az indulók számát vagy a minőségi mezőnyt nézni. Ráadásul sikerült meghosszabbítani a versenyévadot.
gyuratz_reka_eugene
– Ez elsőre talán furcsán hangzik, pedig nagy nyereség – mondja Spiriev. – Köszönhetően annak, hogy tovább tartott az idény, magasabb szintről lehet megkezdeni az alapozást. Szó se róla, ezt az edzőknek és versenyzőknek is szokniuk kell, de nincs mese, mert a konkurencia is így dolgozik. A nemzetközi versenynaptárhoz igazítjuk a mienket.
A szakmai igazgató kimondottan elégedett, hiszen elmondása szerint sokkal gyorsabban és jobban alkalmazkodtak a trénerek és tanítványaik, mint várta. Ettől függetlenül hosszabb időt vesz igénybe, míg mindenki megszokja az eltérő felkészülést.
Egyéb, határozottan pozitív változást is bekövetkezett idén a munkában: a kiemelt állami támogatás révén az egyesületek sokkal jobb körülmények között működhetnek. A junior atlétikai liga díjazása gyakorlatilag aprópénznek számít (persze fontos aprónak) ahhoz képest, hogy nemrég döntött a szövetség elnöksége a II. félévi műhelytámogatásról. Ennek keretében 126 millió forintot osztottak ki az akadémiák és klubok között – az elmúlt tizenkét hónapban immár harmadszor szubvencionálták a szakosztályokat.
Természetesen minden, az atlétikában tevékenykedő szakember hálás a kiemelt sportágnak érkező állami támogatásért, ám Spiriev nem felejti el megemlíteni: akkorák az elmaradások, hogy még mindig kevesebb, mint amire szükség lenne. Hiába, hosszú évek alulfinanszírozottságát nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni… Ráadásul szerencsétlen tendenciára hívja fel a figyelmet.
– Az egyesületek egyik fő bevételi forrása az önkormányzatok támogatása volt. Az állami pénzeket látva azonban több testület dönt úgy, kevesebbet vagy semennyit sem folyósít, mondván, kapnak máshonnan. Pedig csak úgy valósulhat meg fejlesztés, ha a korábbiak mellé érkezik az új forrás, nem helyette. Ahol ez működik, kézzelfogható az előrelépés.
