"Tehetségből felnőtt" néven hívott életre elitképzési programot az atlétikai szövetség. A cél az, hogy akár huszonöt éves korukig támogassák a bekapcsolódásra méltónak talált fiatalokat. Nem minden szakágban indult, de tervezik a bővítést. A részletekről Spiriev Attila szakmai igazgató beszélt.
reb Számok bizonyítják, hogy az atléták többsége 28 és 35 éves kora között éri el a legjobb eredményét. Kitolódott a csúcsidőszak. Csakhogy a különböző programok, mint a Héraklész Bajnok, a Héraklész Csillag és a Sport XXI ennél hamarabb, 21 év körül elengedi a versenyzők kezét. Ráadásul, a középiskola befejezése, illetve a felsőfokú tanulmányok lezárása az az időszak, amikor sok fiatal – nem csak atléta – inkább a civil pálya mellett dönt, és eltávolodik a sporttól.
Az atlétikai szövetség szakmai igazgatója, Spiriev Attila szerint ennek a súlyos gondnak a megoldására indították el a Tehetségből felnőtt nevet viselő programot, amelynek célja, hogy akár 25 éves korig támogassa a sportolókat.
schmolcz_mirtill02
A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy korosztálytól függetlenül, szakáganként közös edzéseket tartanak a szakágfelelős vezetésével. A gerelyhajítók között például együtt edz a 2000-as születésű Schmölcz Mirtill és a 1989-es Juhász Vanda. A jellemzően havonta tartott két-három napos – vagy amennyiben az iskolai szünet engedi: hosszabb – összetartásokon videóelemzés zajlik, szakmai képzést is tartanak, vagyis több ez, mint edzőtábor.
A szisztéma egyik sarokköve, hogy a versenyzők edzőjét is meghívják, és várják is, vállaljon aktív szerepet. Egyrészt az edzői bizalom megszerzése miatt, másrészt ez nekik is remek lehetőség konzultációra, továbbképzésre.
A szakmai igazgató jelzi: nem tudták egyszerre minden szakágban elindítani a programot. Sprintfutásban nekivágtak a munkának, a fiúk között a cél ütőképes váltó felkészítése, a lányoknak ezt idén még nem forszírozzák, mert eltérő korosztályúak a versenyzők, más viadalokra készülnek. Mindenesetre nagy lökést adhat, hogy egy, az Egyesült Államokban töltött, nem túl sikeres év után hazatért Nguyen Anasztázia.
Az elmúlt néhány esztendőben Baji Balázs és Kiss Dániel megmutatta, hogy a gátfutás több is, mint kitörési lehetőség: nagyon szép eredményeket értek el, ráadásul a lányok és a fiúk között is van, aki nemzetközi sikerekre képes lehet.
A gerelyhajításnak pazar hagyományai vannak, de a jelen meglehetősen sivár: nagyon visszaesett az eredményesség. Az ugrószakág hasonló gondokkal küzd, Spiriev elmondása szerint annyira kevés a versenyző, hogy gyakran már a junior-korosztályban is gondot okozott megtalálni az indulókat. Az új program segíthet fellendíteni a szakágakat, így a kissé mostohagyerekként kezelt gyaloglást is.
A rúdugrás országos rendszere már korábban elindult, a neves orosz szakember, Borisz Volkov vezetésével. Azért némi fejlesztést ebbe is csempésznek. Érdemes tudni, hogy a szakágban használt rudak nagyon drágák, ráadásul a versenyző erejétől, a nekifutás sebességétől függően igencsak eltérő, milyenre van szükség. Előfordulhat, hogy megvesznek egyet, amit egy év múlva „kinő”, és akkor újabbra lenne szükség. A racionalizálás érdekében bevezetik a „rúdbankot”: központivá teszik az eszközbeszerzést, és mindenkinek kiadják az éppen szükségeset.
A Tehetségből felnőtt-programba nem tömegek kerültek, szakáganként csupán néhány fő, de összesen nagyjából százasra tehető a résztvevők száma. Róluk hosszú, egynapos konzultáción döntöttek.
– Igyekszünk mindent megadni a fejlődéshez – vázolja a hátteret a szakmai igazgató. – A közös felkészülés költségét a szövetség biztosítja, kiemelt orvosi felügyelet alatt állnak a versenyzők, bármikor felkereshetik a fizioterapeutáinkat. Lehetséges, hogy a legjobbaknak jövőre külföldi edzőtábort szervezünk. Nyitott a rendszer, ahogy be, úgy ki is lehet kerülni. Nincs mit szépíteni, ez versenysport: aki nem hozza az eredményt, vagy nem megfelelő a mentalitása, kiesik.
