Hárommilliárd a kluboknak

Már véglegesítés előtt áll a szövetségben a finanszírozás új rendszere. Annak egyik elemeként egy csomagban értékesítenék a klubok reklám- és marketingjogait, és azzal évi hárommilliárd forinthoz jutnának a műhelyek. Szó van több nyolcezres aréna és hatvan kézilabdacsarnok építéséről.

UP-info Jelentős gazdasági változás küszöbén áll a magyar kézilabda. Az új finanszírozási rendszer, amely már csak a véglegesítésre vár, a kluboknak például évi hárommilliárdos bevételt teremtene elő. Kocsis Máté, az MKSZ elnöke, sajtóbeszélgetésen mondta el: a szövetség egy csomagban értékesítené – többek között – a klubok reklám- és marketingjogait, így a tervek szerint a csapatok több pénzhez jutnának, mint valaha. Az elnök azt szeretné, hogy a klubok szponzorálásáról ne a személyes kapcsolatok döntsenek, s azt reméli, hogy ősszel, de legkésőbb karácsonyig sikerül eladni a jogokat.

„A szövetség bízik abban, hogy sikerül olyan nagyságrendű támogatást szereznie, amely évente összesen több mint hárommilliárd forintot jelent a kluboknak. Az összeg nagysága miatt elsősorban állami cég jöhet szóba” – foglalta össze az MTI. Mindez természetesen az utánpótlás-nevelésben is bővülő forrásokat jelent. Annál is inkább, mert a szövetség kiemelten kezeli a fiatalok ügyét. Példája ennek a Kézilabda az iskolában-program, amely két éve ötven tanintézetben indult, szeptember óta viszont százhúszban folyik. De az új finanszírozási rendszer kedvező hatása a klubok támogatásában is megjelenik, hiszen – amint azt az elnök hangsúlyozta – a pénzek elosztásának fontos szempontja a minőségi utánpótlás-nevelés. Az MKSZ szakemberei olyan perspektíva kidolgozásán is munkálkodnak, amely még vonzóbbá teszi a fiataloknak a sportágat. Annak jegyében az akadémiai képzés is bővülhet: a Nemzeti Kézilabda Akadémia mellett más képzési helyek bevonásával. A szövetség bízik abban, hogy hazánk Magyarország a következő évtizedekben is folyamatosan adhat otthont, ahhoz azonban szükség lenne öt-hat nagyméretű, legalább nyolcezres arénára. Ma a követelménynek csak a budapesti Papp László Sportaréna és a debreceni Főnix Csarnok felel meg. Ezért fontos lenne például a Veszprém Aréna bővítése, vagy az építés előtt álló, új szegedi aréna áttervezése. Az elnök azt is reméli, hogy sikerül megállapodni a kormánnyal a teljes országot lefedő, hatvan munkacsarnok építéséről 2018-ig, évente 20-20 beruházással.