Nekünk nyolc

A mögöttünk hagyott bajnoki évben először voltak érvényben a Magyar Labdarúgó Szövetség által kidolgozott változtatások, amelyek radikálisan módosították három – az U16-os, az U17-es és az U19-es – utánpótlás-bajnokság versenyrendszerét. A sorozatok zárását követően utánajártunk, milyen változásokat hozott az új szisztéma, járt-e kézzel fogható eredményekkel a módosítás.

Leiner Soma Az Újpest U16-os csapata izgalmas csatában nyerte el a bajnoki címet korosztálya második vonalában, de a játékosok öröme mégsem felhőtlen. Míg a korábbi szezonokban teljesítményük feljutást ért volna, most maradnak a másodosztályban. Miért is? Egy éve a szövetség jelentős változtatásokra szánta el magát, amelyek értelmében az U16-os, az U17-es és az U19-es bajnokságokat oly módon egységesítették, hogy ugyanazok a klubok szerepeltek a három kiírás első-, illetve másodosztályában. Az élvonalban nyolc kiemelt egyesület indulhatott az említett korosztályokban: a Ferencváros, a Honvéd-MFA, a Vasas Kubala Akadémia, az agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémia (másképpen: MTK Budapest), az ETO FC Győr, a szombathelyi Illés Akadémia, a felcsúti Puskás Akadémia és a Debreceni Labdarúgó Akadémia. A feljutás kérdéséről az U17-es bajnoki sorrend döntött: ennek a korosztálynak a másodosztályú bajnoka automatikusan indulhat az élvonalban – mindhárom évjáratban... Gyakorlati példával bemutatva ez azt jelenti az idén, hogy a Videoton – mivel a 17 évesek mezőnyében első lett – felkerült az első osztályba U16-ban és U19-ben is. Annak ellenére, hogy az előbbi bajnokságban csak a harmadik, az utóbbiban pedig a második helyen végzett. Vagyis: kizárólag az U17-es bajnokságban elért eredmény alapján lehetett az élvonalba jutni. A kiesés rendszere eltérő: a két fiatalabb korosztály összesített utolsója köszön el a legjobbaktól. A hátrahagyott szezonban a búcsúzó kiléte egyértelmű volt, ugyanis a Vasas Kubala Akadémia mind a 16, mind a 17 évesek versengésében a tabella legalján végzett. Az itthoni utánpótlásban eddig is jelen lévő (bár más szisztéma szerint működő) osztályozó mérkőzések rendszere továbbra is érvényben maradt, szintén az U17-es sorozat „főszereplésével”: a másodosztály ezüstérmese, illetve az élvonal legrosszabb, nem kieső gárdája vív meg az első osztálybeli tagságért. Ebben a szezonban ez a gyulai Grosics Akadémia és a szombathelyi Illés Akadémia párharcát jelenti. „Rendkívül pozitívak!” – reagál Simon Miklós, a Budapest Honvéd U19-es bajnokcsapatának edzője, amikor a változások hatásairól kérdezzük. „Az U16, illetve az U17 esetében nem az eredmény a fontos, hanem a szakmai munka, a gyerekek fejlődése – magyarázza a Magyar Futball Akadémia trénere, amikor a bajnokságok egységesítéséről kérdezzük. – Az évad abszolút vesztese ebben a két korosztályban a Vasas Kubala Akadémia, amelynek soraiban érdekes módon utánpótlás-válogatott játékosokkal is találkozhatunk, miközben egyik csapat sem tudott megragadni az élvonalban. Az U17-es együttesükből többen részt vettek a horvátországi Európa-bajnokságon: Torvund Alexander, Opavszky Balázs és Arday Dominik is kerettag volt Szélesi Zoltán gárdájában, mégsem tudtak segíteni az összesen huszonnyolc mérkőzésen mindössze öt győzelmet aratott angyalföldieken. De az egy évvel fiatalabbaknál sem fényesebb a helyzet: 28 szerzett pontjával az U16-os társaság is az utolsó helyen végzett, a két korosztály rossz szereplése pedig az U19 hatodik helyén végző csapatot is kiesésre ítélte.”

„Több kollégámmal egyetemben azt tapasztaltuk, hogy magasabb lett a színvonal, szorosabb mérkőzéseket játszanak a gyerekek. Mindenképpen előrelépésnek tartom az új rendszer bevezetését, hiszen akkor tudnak a játékosok fejlődni, ha folyamatosan erős ellenfelekkel találkozhatnak. A korábbi rendszerben, amíg több csapat játszott az élvonalban, mindig akadtak nagy gólkülönbségű találkozók, amelyekből sokkal kevesebbet lehetett profitálni.” A három korosztályban amúgy három különböző bajnokot avattak az első osztályban: a legfiatalabbaknál az MTK Budapest fiataljai örülhettek, míg az U17-ben a Puskás Akadémia, az U19-ben az ősszel az UEFA Ifjúsági Ligában (magyarán az ifi BL-ben) minden valószínűség szerint szereplési lehetőséghez jutó Budapest Honvéd lett az aranyérmes. Mindent összevetve elmondható, hogy a klubok rendkívül változatos helyezéseket szereztek az egyes bajnokságokban: amelyik gyengébben szerepelt az egyik sorozatban, az rendre jobb teljesítményt nyújtott a másikban. Ezzel együtt a frissen kialakult rendszerben változtatások várhatók a közeljövőben, a világosan megfogalmazott cél ugyanis a minél gyorsabb felzárkózás a nyugat-európai élmezőnyhöz. „Úgy gondolom, a fiatalok fejlődését szem előtt tartva tovább lehetne finomítani a kiírást, például beiktathatna az MLSZ egy-egy rövidebb szünetet a bajnokságokban, amelyet a klubok nemzetközi mérkőzésekkel tölthetnének ki. A Puskás-Suzuki-kupának is nagy sikere van évről-évre; az is mutatja, hogy a fiatalok érdeke, ha lehetőségük adódik, külföldi csapatok ellen pályára lépni” – fogalmaz Simon. A fiatalok neveléséről ahány ország, annyi elképzelés. Mifelénk most a vázolt keretek között zajlanak a bajnokságok, s mind a szövetségben, mind a klubokban abban bíznak, hogy a változások jótékony hatással lesznek a fiatalokra, és jóval több tehetség kerül ki az akadémiákról, mint az elmúlt években. Igaz, ez utóbbi mutatót nem lesz nehéz felülmúlni.

AZ ÉLVONALBELI KLUBOK ÖSSZESÍTETT HELYEZÉSI SZÁMAI AZ U16-OS, AZ U17-ES ÉS AZ U19-ES BAJNOKSÁGBAN 1. Budapest Honvéd-MFA 5 2. Ferencváros 9 3. MTK Budapest 10 4. Puskás Akadémia 13 5. Illés Akadémia 14 6. DVSC-DLA 15 7. ETO FC Győr 20 8. Vasas Kubala Akadémia 22