Közeledik az akadémiai felvételi

Február utolsó napján kezdődik az első évfolyam felvételi vizsgája a Nemzeti Kézilabda Akadémiára. Juhász István, a szövetség szakmai igazgatója honlapunknak elmondta: akkor lesz eredményes az intézmény, ha tíz év alatt hat stabil válogatott játékost tud kinevelni. K. D. − Mit vizsgálnak az akadémiai felvételin? − Az 1998-as születésű korosztály motorikus, alkati mutatóit és a technikai képességeit mérjük fel. Vizsgáljuk, hogy kondicionálisan, koordinációban mit tud teljesíteni a jelentkező, hiszen ez meghatározza a későbbi pályafutást, emellett természetesen a kreativitás is fontos ahhoz, hogy eredményes legyen. A játékkészséget egymás közötti játékban lehet felmérni. A fiúk esetében ebben a korban, a fejlődésből adódóan, még nem beszélhetünk kiforrott alkati mutatókkal rendelkező gyerekekről, ezért a lehetőséget kell bennük meglátni, de nem mindent lehet szemre eldönteni, ehhez szükséges a tudományos háttér. Tesztekkel mérjük a futógyorsaságot, az elugróerőt, erőplatóval a dinamikus láberőt. Az antropometriai mérés 2-5 centiméteres hibahatárral meg tudja adni a gyermek majdani várható testmagasságát, valamint az is kimutatható, hogy hízásra hajlamos-e, alkalmas-e az élsportra. − Előfordulhat, hogy felülbírálják a teszteket? − A tudomány és a szakmai tapasztalatunk nem áll annyira messze egymástól. Igaz, volt már arra példa, hogy az alkati mutatók miatt lemondtak egy fiatalról, mégis világhírű játékos vált belőle. Akkorát nem lehet tévedni abban, hogy kiből lehet kézilabdázó, de biztosan lesz lemorzsolódás is. − A mentális képességeket hogyan mérik? − Pszichológia tesztet kell kitölteni, felmérjük a belső és a külső motivációt, hogy felderítsük a mentális hátteret és a szülőkkel is elbeszélgetünk. A tanulmányi eredmény is befolyásoló tényező, hiszen az akadémián a személyiségfejlesztés is fontos cél, és erős alapok kellenek ahhoz, hogy az illető elvégezze a középiskolát. − Kik kaphatnak korosztályos engedményt a felvételin? − Az utánpótlás-válogatottban az 98-asok és a 99-es születésűek együtt fognak szerepelni. Ha van tehetséges, de a most felvételizőknél egy évvel fiatalabb játékos, és megfelel a vizsgán, akkor arra van lehetősége arra, hogy a nyolcadik osztályt befejezi, de már látogatja az edzéseinket, vagy előfelvétellel egy évvel később csatlakozik az akadémiához. − Mekkora az érdeklődés? − Eddig hatvanan jelentkeztek, de a szám még nőni fog, összesen nyolcvan-száz felvételizőre számítok. Egyelőre a fiúk vannak többségben. − Az akadémián harminc-harminc gyerekkel indul az oktatás. Nyolc-tíz év múlva hányukból lehet válogatott? − Ha 23-24 éves korukra hat állandó játékost adnánk a válogatottba, ahogy az olimpiai negyedik csapat gerincét adó 1984-es születésűekkel is történt, akkor azt lehetne mondani, hogy elérte célját az akadémia. Azt kívánjuk elérni, hogy minden játékos megtalálja a helyét a rendszerben, és akiből nem lesz válogatott, az is a sportág közelében maradjon, legyen edző vagy játékvezető belőle. − Mikor indulhat a következő évfolyam, hogy ne maradjanak ki a legügyesebbek? − A köztes években a kiugró tehetségek egyéni tanrend alapján is felvehetők az akadémiára. A következő teljes korosztály a 2000-es lehet, és ehhez csatlakozhatnak a páratlan évfolyamok legtehetségesebbjei.

A felvételi bizottság tagjai a Nemzeti Kézilabda Akadémia edzői: Mocsai Lajos főigazgató, mesteredző, európai mesteredző, Kovács Péter, a magyar férfi utánpótlás-válogatottak vezetőedzője, európai mesteredző, Hajdu János mesteredző, a magyar női utánpótlás-válogatottak vezetőedzője, európai mesteredző, Csoknyai István okleveles edző, Gyurka János okleveles edző, Juhász István európai mesteredző, valamint konzulensként a Magyar Olimpiai Bizottság képviseletében Kovács László, mesteredző, európai mesteredző.

− Az akadémia is versenyezni fog a tehetségekért. Befolyásolja ez a klubokkal való viszonyt? − Fontos, hogy az egyesületek és az akadémia konstruktívan tudjanak együttműködni. Sok utánpótlás-nevelő klub jelezte, hogy szívesen látja a gyerekeit az akadémián. Természetesen senkit sem kényszerítünk. Ha szerződése van a klubbal, és szeretne az akadémiára kerülni, akkor egyeztetni kell a lehetőségekről, de ha nincs, akkor szabadon dönthet a játékos. A klubnak sem szabad erőltetni, ha a gyerek nem szeretne ott maradni. − A juniorok kiválasztása hogyan történik? − Március végéig dönt a felvettekről Hajdu János és Kovács Péter, a korosztályos válogatottak két szakágvezetője. A válogatás során olyan kiforrott játékosokat keresnek, akik a technikai, taktikai és kondicionális alapokkal már rendelkeznek, és nagyjából a juniorválogatott szintjét ütik meg. Egy részük maga jelentkezik, másokat az edzők néznek ki, de mindenkit személyesen mérnek fel, hogy megfelel-e az akadémiára. Ha a klubja megfelelő szakmai hátteret biztosít a kiszemelt játékos számára edzésmunkában és NB I-es játéklehetőségben, arra nem tartunk igényt, hiszen megvan a lehetősége, hogy a fejlődés töretlen maradjon. Ha viszont többen vannak ugyanarra a posztra, akkor lehet arról beszélni, hogy egyikük az akadémiára menjen, majd idővel visszakerül a klubjához. A tervek szerint az akadémiai csapat a felnőtt NB I-ben indul ősztől. Az a célunk, hogy növekedjen azok száma, akikből válogatott kézilabdázók lehetnek. − Nem félő, hogy a második vonal kerül az akadémiára? − Kevés csapat tud megfelelő játéklehetőséget adni a fiataloknak, egyedül Balatonfüred az, ahol sok juniorválogatott szerepel. Rengeteg olyan gyereket látni, akik nincsenek a válogatott környékén, de az alkatuk alapján érdemes velük foglalkozni. − Mit tehet még a szövetség az utánpótlásért? − Készül a korosztályos képzési terv, ami egységessé teszi, hogyan érdemes tanítani a különböző korosztályokban. Visszamegyünk az iskolákba, hogy megkeressük a kis műhelyeket, testnevelőket. A beinduló központosított képzés 4-6 év múlva az akadémia alapbázisát jelentheti.

Amit az akadémia kínál: középiskolai oktatás állami keretek között, színvonalas szakmai munka, ragyogó helyszín, ingyenes, bentlakásos környezetben a Balaton partján, versenyeztetési lehetőség, személyiségfejlesztés, rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, folyamatos pedagógus-felügyelet, sportfelszerelés biztosítása, külföldi edzőtáborok.