A 3x3 áldásai

Az ifjúsági olimpia megmutatta: azoknak a 3x3-as kosárlabdacsapatoknak áll a zászló, amelyekben egyénileg jól képzett játékosok pattogtatnak. Ez egyben kijelöli a felemelkedés útját a komolyabb sportági hagyományokkal nem rendelkező országoknak.

reb Dejanae Boykin, Arike Ogunbowale, Katie Lou Samuelson – az amerikai trió bizonyítja, hogy az ifjúsági olimpián színvonalas mezőny gyűlt össze a 3x3-as kosárlabda küzdelmeiben. A három lány tagja volt a júliusban U17-es világbajnoki címet szerző válogatottnak, majd Nandzsingban is aranyat ünnepelhetett.

Ám a leány- és fiúcsapatok összeállításában az övékén kívül is több, nyári világeseményt megjárt fiatal nevére bukkanhattunk. Ezért is érdemes megbecsülni azt, hogy Aho Nina, Nagy Dorottya, Simon Cintia, Tóth Tímea négyes negyedik lett, míg a Horváth Kristóf István, Kiss Attila Raul, Major Gergely, Mike János kvartett a 16 közé jutott a kínai metropoliszban. – Már az részvétel is óriási teljesítmény, köszönhetően annak, hogy a nemzetközi szövetség, elismerve a befektetett energiát, indulási jogot adott mindkét együttesünknek – értékel Mészáros Lajos, aki az ifjúsági olimpiára kísérte a kosárlabdázókat. – Milyen szép lenne, ha valamikor a női- és férfiválogatottunk is ötkarikás játékokon szerepelhetne! A kapitány pozitívnak tartja mindkét magyar négyes szereplését. A leányok a csoportban egyetlen vereséget szenvedtek, pedig a beosztásból a legjobb négy közé rajtuk kívül a spanyolok és hollandok is eljutottak. Az Egyesült Államok elleni elődöntőben a világbajnok trió ellen is helytálltak, a bronzérem pedig mindössze egy ponton múlt Spanyolország ellen.

A fiúk a tizes csoportból a hatodik helyen kerültek a nyolcaddöntőbe, ám ott az erős orosz gárda útjukat állta. Azonban tőlük sem veszi el senki a bravúrt, hogy az első szakaszban megverték a későbbi ezüstérmes Franciaországot. Honfitársaink nemcsak a pályán, a nézőtéren is nagyot alkottak. Mészáros elmondása szerint rendre a magyaroké volt a legnagyobb szurkolósereg, az ellenfél és a rendezők is dicsérték a mieinket. A környezet remek volt: modern, szép létesítményben rendezték a mérkőzéseket. Az egyes pályán rendszeresen ezer néző előtt játszottak a fiatalok, a kettesen is volt három-négyszáz szurkoló. Amikor az időjárás engedte, még a tetőt is elhúzták – egyszóval, a hangulatra nem lehetett panasz. Nem véletlenül mondja a korábbi szövetségi kapitány: óriási élményt nyújtott a fiataloknak az ifjúsági olimpia. Ráadásul szakmailag is sokat profitálhatnak a nandzsingi tapasztalatokból. – A 3x3-as játék már régen nem pusztán a streetballról szól. Szemléletváltásra van szükség, komolyan kell venni a szakágat. Nandzsingban jócskán két méter feletti, képzett, csupa izom centerek uralkodnak a palánk alatt, és azok a csapatok tuddak nyerni, amelyek egyénileg jól képzett játékosokból álltak

A szakember szerint a 3x3-as műfajban semmire sincs idő: akár másodperc törtrésze alatt kell védekezésből támadásra váltani, vagy fordítva. Nagyon érettnek kell lenni, mert például a rontott dobás után pillanatnyi vesztegetni való idő sincs. A gyorsabb gondolkodás mellett az is segítheti a hagyományos kosárlabdát, hogy a mérkőzés alatt nincs edzői beavatkozás: ez pedig önállóságra neveli a játékosokat. A játékokon is érezhető volt: a nemzetközi szövetség, a FIBA nagyon komolyan veszi a szakág fejlesztését. A 3x3-as kosárlabdának köszönhetően ott is egyre népszerűbbé válthat a sportág, ahol amúgy nincs komoly kultúrája. Mivel csapatként kevesebbet lehet korrigálni, az egyéni képzettségen van a hangsúly: márpedig néhány ügyes fiatalt akármelyik kisebb országban lehet találni, így könnyebb eredményt elérni. Nem állítjuk, hogy a 3x3-as kosárlabda lehet a magyarok reménye, de tény: érdemes hangsúlyt fektetni rá. Pláne, mivel tervben van, hogy a 2020-as olimpián már szerepeljen ez a szakág is.