Bár az Arsenal elleni angol bajnoki mérkőzésen vésztartalék volt, Bukrán Erik úgy érzi, rengeteget kell még tanulnia a Premier League-hez. Az U21-es Hull City kapujából viszont már most is kirobbanthatatlan, tevékeny részese volt a bajnoki címnek.
Nagy-Pál Tamás Bukrán Erik két gólpasszal járult hozzá a Premier League-ben szereplő Hull City U21-es csapatának győzelméhez. Nem, kedves olvasó, a cikk írója nem fordult ki önmagából, és a 18 éves kapus sem új poszton szerepelt. Csupán arról van szó, hogy a társai által megszerzett labdát kétszer is mesteri pontossággal rúgta fel, a védők mögé, a csatár kolléga pedig élt a lehetőségekkel.
Bukrán Erik
„A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a doncasteri bekkek nagyon rosszul helyezkedtek, míg a csapattársam, Taylor rendkívüli képességekkel megáldott játékos. De nem a véletlen műve volt, hiszen mindig is próbálom a labdát a legkevesebb ideig dédelgetni, és minél gyorsabban játékba hozni. Az edzők is azt várják tőlem.”
A 3-1-es győzelemmel megszerzett bajnoki címet nem ünnepelték meg különösebben, és nem csak azért, mert a szezon akkor még nem ért teljesen véget. „Úgy vettem észre az edzőkön, hogy az aranyérem minimális igény volt velünk szemben. Ezt nem mondták ki, de én is úgy gondolom, hogy a csapat tudásához képest még maradt is bennünk, hiszen rosszul kezdtük az évet.”
Az évad kedden ért véget, a Burton Albion ellen 3-0-ra nyert a Hull, Bukrán ismét alaposan kivette a részét a sikerből. „Végigjátszhattam a meccset úgy, hogy négy-öt játékos is szerepelt az első csapatból. 0-0-nál és 1-0-nál is kellett bravúrt bemutatnom, a meccs végén ki is emelték, hogy az is kellett a győzelemhez. Boldog vagyok, hogy ilyen jól sikerült zárnom az első szezonomat a Hull Cityben.”
A kapus az U21-es és U18-as csapatban is védett, és előfordult, hogy heti három alkalommal állhatott a gólvonalra. Közben folyamatos edzéslehetőséget kapott a felnőttek között is. „Eleinte heti egy-két alkalommal, de a szezon végére már egész héten a nagycsapattal edzettem. Ettől függetlenül a Premier League még messze van tőlem, még akkor is, ha vésztartalékként a csapattal lehettem legutóbb az Arsenal ellen, ami önmagában is fantasztikus élmény. De a világ egyik legjobb bajnokságához egy-két hónap alatt lehetetlen felnőni. Ahhoz jó pár éves rutinra van szükség.”
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fejlődött volna már rengeteget, Bukrán érzése szerint leginkább az önbizalma változott kedvezően. Amiben az is közrejátszhatott, hogy Bernd Storck szövetségi edző folyamatosan meghívta az U20-as válogatott edzőtáborába, sőt, a világbajnoki bő, a cikk megjelenése előtt nem sokkal pedig a szűkebb keretnek is tagja lett.
„Nagyon jó kis társaság alakult ki, vérbeli profikkal. Mindenki alázattal teszi a dolgát az edzéseken. És nem utolsósorban a stáb tagjai is hihetetlen jó mentalitású, komoly emberek. Mindez szerintem elsősorban a német szakembernek köszönhető. Kezdettől rokonszenvvel figyeltem, amit és ahogy csinál. A legutóbbi, Mianmar elleni felkészülési meccsen egy félidőt kaptam. Nem kellett különösebb védést bemutatnom, inkább a magabiztosságomra és a lábbal való játékomra volt szükség. A védekezést remekül megoldották előttem a társaim.”
Bukrán bízik benne, hogy a teljesítményével bizonyíthatja: az utazó keretben is helye van. Sok ideje azonban nincs ezen gondolkozni, mert a Hullban nagyon sűrű a programjuk. „Ott is folyamatosan bizonyítanom kell. Azon kívül még egy fontos feladat vár rám: elköltözöm a nevelőszülőktől, mert eljött az ideje, hogy megkezdjem önálló angliai életemet.”
