Összességében majdnem egymilliárd forintos keret, alapos megfontolás nyomán csak minimálisan bővülő létszám, csere a szakfelügyelők között, folytatódó Sulikézi-fesztivál – mindez kiderült a Kézilabda az iskolában-program negyedik évének ünnepélyes tanévnyitóján, amelyet Budapesten, a Magyar Sport Házában tartottak.
reb Honlapunk többször is foglalkozott a Magyar Kézilabda Szövetség három évvel ezelőtt életre hívott, Kézilabda az iskolában-programjával, amely a sportág általános iskolai oktatásával kívánja bővíteni az utánpótlásbázist. Természetes hát, hogy a negyedik év ünnepélyes tanévnyitóján is ott voltunk Budapesten, a Magyar Sport Házában.
kezi_a_suliban
Dr. Kersch Ferenc, a szövetség főtitkár-helyettese az elmúlt esztendők számadatain keresztül mutatta be, hogyan nőtte ki magát a program: az első tanévben ötven iskola 56 testnevelője vett részt benne, míg a 2016-2017-es évben 120 intézmény 140 tanára.
Az előző évhez képest „csak” hárommal nőtt a tagintézmények száma, ám több szakember is leszögezte: a mérsékelt növekedés szándékolt, mert így látták biztosítottnak, hogy megőrizzék a szoros együttműködést és a magas minőségű szakmai munkát.
A szakfelügyelők egyike, Papp Görgy az elmúlt évek tapasztalatairól, tanulságairól tartott beszámolót: a közös munka az esetek döntő többségében gyümölcsöző, a gyerekek és a testnevelők is pozitív visszajelzéseket adtak, de például az előző évben két iskolával szerződést kellett bontani, sorozatos hiányosságok miatt.
Megjegyezte: az eltérő infrastrukturális adottságok és a gyerekek nem egyforma előképzettsége okán nem mindenütt könnyű a testnevelők dolga, a szakmai megbeszéléseken azonban jellemzően sikerül megoldást lehet találni a problémákra.
A feltételrendszer kiegyenlítését szolgálja, hogy a szövetség szeptemberben az összes iskolához speciálisan szivacskézilabdázáshoz szükséges eszközcsomagot juttat el, amelynek összértéke – amelyet tao-támogatásból fedeznek – nagyjából 400 millió forint. A korábban a programban részt vevő és eszközcsomagban részesülő iskolák ezúttal is kapnak sporteszközöket, mert ezek némileg eltérnek a korábbi „adagoktól”. Mivel a Kézilabda az iskolában-program költségvetése körülbelül 200 millió forint (amely tartalmazza az iskolák a tavalyihoz hasonló feltételekkel lebonyolítandó belső versenyrendszerét, a Sulikézi-fesztivált), látható, a szövetség jelentős összeget költ a programra.
A szisztéma célja, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) következő, várhatóan 2018-tól érvényes új kiadásától a kézilabda kötelezően kerüljön a tantervbe, így a testnevelők képzése is jelentős összeget igényel (diáksport-szövetségi forrásból, majdnem 400 millió forintból valósul meg ez). A kézilabda NAT-ba illesztéséről egyébként Juhász István, a NAT kézilabda programvezetője és Molnár László, a Magyar Diáksport Szövetség szakmai igazgatója tartott közös prezentációt. Juhász hangsúlyozta: az iskolai programban zajló munkát tudományos felmérésekkel támogatják meg.
Továbbra is négy szakfelügyelő segíti az iskolai munkát: Buday Ferenc, Horváth László, Papp György és – Majoros Gusztáv helyett immár – Penszki Gergely. Az ünnepélyes tanévnyitó fórummal zárult, amelyen a testnevelők szakmai kérdéseket tettek fel a szakfelügyelőknek.
