Viszlát, ifivilágbajnokság!

Tizennyolc évvel az első ifjúsági atlétikai világbajnokság után az utolsónak ad otthon nyáron Nairobi: a nemzetközi szövetség még a riói olimpia idején döntött arról, hogy a szakmailag káros korai specializáció és az életkorok ellenőrizhetetlensége miatt megszünteti a korosztály vb-jét.

reb A 16-17 éves atléták utoljára készülhetnek az ifjúsági korosztály világbajnokságára. Még a riói olimpiai alatt döntöttek arról, hogy a 2017-es nairobi viadalt követően többé nem rendezik meg a versengést a fiataloknak. A vb-t először 1999-ben tartották meg, két évre rá pedig Debrecen adott neki otthont. A törlés okairól a hazai szervezet főtitkárát, Gyulai Mártont kérdeztük.

„Nagyon más világot éltünk az ezredforduló környékén, az azóta eltelt időszakból pedig számos példát tudnék hozni arra, hogy mennyire káros a korai specializálódás. Hiába sikeres valaki az ifjúságiak között, az egyáltalán nem garancia arra, hogy eljut a felnőttmezőnyig. Statisztikák bizonyítják, hogy manapság az atléták huszonöt-harminc éves koruk között nyújtják a legjobbjukat, felesleges és rossz a túl korai szakosodás meg a világra szóló eredmények hajszolása.” Az Európai Atlétikai Szövetség ráadásul 2013-ban arról döntött, hogy a nemzetközi szervezet versenyrendszeréhez igazodva Európa-bajnokságot rendez a korosztálynak (az elsőt 2016-ban Tbilisziben tartották), így aztán az illetékesek még inkább nyugodt szívvel mondhattak búcsút a vb-nek, hiszen a kontinentális versengés biztosítja a fiataloknak a motivációt és rutint adó megméretést. Az ifjúsági vb megszüntetésében közrejátszott, hogy néhány olyan fontos sportági szereplő, mint Nagy-Britannia, Hollandia és Norvégia jelezte: köszönik szépen, de nem látják célravezetőnek a túl korai versenyeztetést, ezért inkább kihagyják az ifjúsági világbajnokságot, vagy akár az ifjúsági olimpiát. S ha pedig már nemcsak a rendező országokat, de a résztvevőket is lasszóval kell fogni egy versenyre, akkor ott gond van… A vb eltörlésében tagadhatatlanul szerepet játszott az atlétika két örök problémája: a versenyzők életkora és állampolgársága. „Számos afrikai országban nem tartják számon, ki mikor született – jegyzi meg Gyulai. – Nem véletlen, hogy sok versenyző papírjaiban január elseje szerepel a születés napjaként, de sokszor még az sem biztos, hogy abban az évben látta-e meg a napvilágot… Olyan sportolókkal kell összeereszteni a fiataljainkat, akik a kinézet, fejlettség, teljesítmény alapján akár harmincévesek is lehetnek. A másik gond az, hogy némely afrikai és ázsiai országban az útlevél egyszerűen utazási igazolvány, nem jelent állampolgárságot, s ebből is sok furcsaság adódott.”