UtánpótlásSport
2026. november 14.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Szakszemmel

2026-11-14 17:02

Kálnoki-Kiss Attila: A tao kivezetése alapvető cél volt

Átláthatóság, arányosság, nyitottság, mérhetőség – erről a négy alapelvről is beszélt Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a Testnevelési Egyetemen tartott Merre tovább, magyar sport? című konferencián. Az előadás elsősorban a sportfinanszírozás átalakításáról szólt, de téma volt az akadémiai rendszer, valamint az utánpótlás is.

Mint arról beszámoltunk, hatalmas érdeklődés mellett zajlott le az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében – a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével – a Merre tovább, magyar sport? című egész napos konferencia a TF-en. A fórumon a hazai sportirányítás vezérkara mellett szövetségi és klubvezetők, sportszakemberek sora vitatta meg, milyen irányba haladjon a sportélet a jövőben.

A délutáni program második blokkját Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár előadása nyitotta, amely a finanszírozás átalakításának fő elemeiről szólt.

Az új kormányzat hét stratégiai célt fogalmazott meg a sport területén: a sportfinanszírozás átalakítása, a magyar lakosság aktívabbá tétele, a versenysport eredményessége, az utánpótlás- és iskolai sport erősítése, a sportlétesítmények fenntartható működtetése, a sportesemények költséghatékonyabb rendezése, valamint a sportirányítás és szabályozás átalakítása.

Emellett az új sportvezetőség négy alapelvet határozott meg: átláthatóság, arányosság, nyitottság, mérhetőség.

Kálnoki-Kiss elmondta:

A tao kivezetése alapvető cél, erről a Tisza a kampányidőszakban is kommunikált.

Míg korábban kétcsatornás volt a sportfinanszírozás, a kormány ebből egycsatornásat szeretne kialakítani.”

A teljes sportcélú forráskeret 453 milliárd forint lesz 2027-ben és minden támogatás az államtitkárságon keresztül megy majd, nem lesznek alternatív utak.

„Az előző évhez képest 2027-ben valamelyest vesztesek lesznek a látványcsapatsportágak és más területekre helyeztünk át bizonyos forrásokat. A nemzetközi sporteseményeken jelentősen tudtunk spórolni, azokból tömjük be azokat a lyukakat, amelyek a többletforrásigény miatt keletkeztek.”

Kálnoki-Kiss közölte: ami nem kényszerű változtatás, azt az olimpiai ciklus közben nem módosítják.

Hozzátette:

„Kiemelten szeretnénk foglalkozni a fogyatékosok sportjával, valamin az aktivitás növelésével, de programalapon és pályázatokon keresztül.”

Az államtitkár úgy fogalmazott, „a Fidesz-kormány nem ült háttal a tévének, amikor a korábban kialakult hiátust helyre akarta rakni 2010 után. A taotámogatásnak az infrastruktúra-beruházás területén nagy eredményei voltak, ezt mindenki látja. Most az a feladat, hogy ezeket a létesítményeket megóvjuk.”

De arra is felhívta a figyelmet, hogy

nem lett volna szabad elindítani 2011-ben a taorendszert megfelelő digitális háttér nélkül.

Az első három évben papíralapú volt az elszámolás, ami számomra nagyon furcsa. De ma is, 2026. november 12-én is papíron történik a költségvetési támogatások elszámolása. Ezen mielőbb változtatni fogunk, ha minden jól megy december közepén el is indulhat a digitális program, amelyet egyébként az előző vezetéstől örököltünk.”

Kálnoki-Kiss szerint sportfinanszírozás változását indokolja például az ÁSZ vizsgálata, amelyben végignézte a látványcsapatsportágak támogatásainak elszámolását, rengeteg hiányosságot és problémát talált.

Az államtitkár úgy véli a tao legfőbb hiányosságai és hibái a következők:

  • a szövetségek döntöttek a pénz odaítéléséről és az elszámolásról is, ez összeférhetetlenség,
  • a jogszabályi hátterét negyvenháromszor módosították
  • rendkívül komplikált a rendszer

„Az új költségvetés 2027. január 1-től érvényes, de június 30-ig átmeneti állapotot tartunk fenn. Törekszünk arra, hogy senkit ne érjen kár, és a taokeretekből lehívott pénzeket figyelembe vesszük, és a fennmaradó részt biztosítjuk” – mondta Kálnoki-Kiss.

Ezt követően 2027. július 1-től a terv szerint létrejön az ellenőrzési csapat az államtitkárságon és annak háttérintézményben, amely alkalmas arra, hogy minden egyes szervezettel szerződjön, végigkövesse a támogatási és elszámolási folyamatot.

Ugyanakkor a szövetségek fontos partnerek, ők ismerik a legjobban a sportágukat.

Tehát ők készítik el a tervet a támogatások elosztására, amelyet bizonyára kilencvenkilenc százalékban jóvá fog hagyni az államtitkárság, de valójában nekünk a támogatói okiratok kiállítása, az utalás és az ellenőrzés lesz a feladatunk.”

Az előadás végén arra is kitért, hogy az iskolai és utánpótlássportra több mint 40 milliárd forintot szánnak, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a safeguardingra, e tárgykörben EU-s pályázaton is részt vesznek.

Zárásképpen az akadémiákról is szólt.

Az akadémiai rendszer nem váltotta be a várakozásokat, nem jött el a kívánt megtérülés.

A jövőben a szövetségek felügyelik majd szakmailag az akadémiákat, nem az államtitkárság. Hangsúlyt fordítunk a fejlesztésre és a mérésre, valamint a teljesítményre és a beválásra.”

A prezentációt követő pódiumbeszélgetésen az államtitkár mellett Markovits László, a Vasas elnöke, Bodnár Péter, a kosárlabda-szövetség főtitkára, Sinka László, a sportlövőszövetség főtitkára, valamint Szabados Gábor közgazdász vett részt, a moderátor Petur András, a Sport TV műsorvezetője volt.

Markovits azzal a kijelentéssel kezdte, hogy a magyar sportot a jelenlegi formájában lehetetlen piaci alapon működtetni.

Csak szponzorációból képtelenség üzemeltetni sportklubokat ezen a kis piacon, az állami támogatás elengedhetetlen.

A Vasas elnöke vitát váltott ki, amikor azt mondta, hogy nem lehet minden sportágban a világ legjobbjának lenni, és a klubnak az lenne a legnagyobb segítség, ha a sportirányítás megfogalmazná, mit vár el tőle.

Kálnoki-Kiss erre úgy reagált:

„Nem lehet az államra hárítani a felelősséget ilyet egyértelműen. A sport az eredményességről szól. Mondjuk ki, hogy nincs olyan világklasszis sportoló, akit az akadémiai rendszer nevelt ki.”

A közönség egy része ekkor felhördült, és az államtitkár helyesbített: keveset nevelt ki.

Markovits azt is felvetette:

Kell-e vízilabda-bajnokságot üzemeltetni? Kell. Lehet piaci alapon vízilabdacsapatot működtetni? Nem.

A nézőtérről ekkor is vegyes reakciók érkeztek.

Petur András moderátor, Szabados Gábor sportközgazdász, Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár, Markovits László, a Vasas elnöke, Bodnár Péter a kosárlabda-szövetség főtitkára, Sinka László a sportlövőszövetség főtitkára

Szabados a sportszponzorációval kapcsolat elmondta, a fő kérdés, hogy a klubok mit tudnak nyújtani a pénzért.

Az kevés, hogy kirakjuk a reklámtáblát.

A sportszervezetnek túl kell lépni azon, hogy csak sportszervezet. Tudni kell, milyen hordozófelület, milyen célcsoportot lehet rajta keresztül elérni, hány emberhez jut el az adott hirdetés. Ezt a munkát a magyar sport szinte egésze megspórolta. És még valami: azt hallottuk korábban, hogy a motivációhiány miatt nem sportolunk eleget. De ugyanez igaz a költésekre is, a magyar társadalom egyszerűen nem fizet a sportért, a sportélményért.”

A sportközgazdász elmondta, szerinte „a Győr kézilabdacsapata nem fog többet Bajnokok Ligáját nyerni. Persze, ha állam elképesztő összegeket tol bele, akkor igen, de erre kis esélyt látok”

Sinka László főtitkár is a finanszírozásról beszélt.

„A magyar sport szereplői azt igénylik, hogy az állam valamilyen támogatást nyújtson, mert az biztonságot ad a szövetségeknek és a kluboknak. Ma meghallgattuk államtitkár úr előadását, és az alapján úgy gondolom, a sport jól támogatott terület marad, arról nem is beszélve, hogy az előző kormányzat alatt stratégiai ágazat volt. A döntő kérdés, hogy abból a magyar sport jól tudott-e gazdálkodni a lehetőségeivel. Egyébként csak hozzáteszem,

a magyar sport akkor is megélt, amikor sokkal kevesebb forrásból kellett múködnie.

Bodnár Péter folytatta a gondolatmenetet, de tolmácsolta a klubok aggodalmát is.

„A magyar sport rendkívül jól alkalmazkodó iparág, de csak akkor tud alkalmazkodni, ha időt kap rá. A legnagyobb gond az, hogy idény közepén éri a sportszervezeteket a változás. Sokakban az a kérdés vetődött fel, hogy fejre állunk vagy sem. A csapatok általi megkeresések alapján

a bizonytalanságból átléptünk a félelem időszakába, és nem vagyunk messze a pániktól. Ha nem lépünk gyorsan a taóelszámolások és -lehívások területén, akkor az is el is fog jönni.

(Kiemelt képünkön: Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár Fotó: Vasas Attila)