Siker, Kovács

Február közepén tartották a  Nemzeti Sportszövetség Év sportolója gáláját a gödöllői Grassalkovich-kastélyban, ahol kiosztották az Év utánpótlás sportolója címet is. Az úszó Kapás Boglárka mögött a húszesztendős öttusázó, Kovács Sarolta lett a második.

Forrás: www.pentathlon.hu

- Fiatal korod ellenére rutinos öttusázónak számítasz. Mikor és miért választottad ezt a nehéz, összetett sportágat?

- Tapolcán születtem, ám később Székesfehérvárra költöztünk, és az általános iskolát már ott kezdtem. Szüleim szerették volna, ha mindhárom gyerekük sportol, ezért apukám a bátyámmal együtt elvitt úszni. Bevallom, nekem unalmas volt a faltól falig tempózás, ezért egy év után Szűcs Tamás úszóedző tanácsára megpróbálkoztam az öttusával. Pontosabban először természetesen még csak úsztunk és futottunk, de nekem már ez is tetszett. Aztán, ahogy jött a többi szám, mindegyik várakozással töltött el. Közben még az úszást is megkedveltem. Most már tizenegy éve űzöm ezt a sportágat. Azt szeretem benne, hogy nem csak egyféle dolgot kell csinálni, vagyis változatos. Egyébként a lovaglás a kedvencem. A kevésbé kedvencet nem árulom el...

- Nagyon hamar kiderült, hogy van érzéked ehhez a sporthoz.

- Igen, 2006-ban már junior Európa-bajnokságon indulhattam, 2007-ben pedig már a felnőttek között szerepeltem. Az nagyon sűrű év volt, négy korosztályban versenyeztem, ott lehettem a felnőtt Eb-n és vb-n is.

- Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikerednek?

- A 2008-as budapesti világbajnokság váltóaranyérmét. Részint azért, mert, hazai közönség előtt nyertünk, részint pedig azért, mert nagyon fiatal volt a csapatunk, így győzelmünk óriási meglepetést szerzett. De hasonlóan jó érzésekkel gondolok vissza a tavalyi esztendőre is. A debreceni felnőtt Európa-bajnokságon ismét összeállt a budapesti vb-n aranyérmes váltónk, és megint nyertünk. Egyéniben sajnos nem voltam túl jó, ugyanis az év elején sérülés miatt sokat kihagytam, még az Eb-indulásom is kérdéses lett, s ez érződött is az egyéni szereplésemen. A váltóra azonban már összeszedtem magam. Aztán a székesfehérvári junior világbajnokságon egyéniben a dobogó tetejére állhattam, vagyis „duplán” hazai közönség előtt győztem. Ráadásul ez volt az első egyéni vb-aranyam az után, hogy korosztályos Eb-n 2008-ban és 2009-ben is tudtam már győzni. Az aranyérmek mellett csapatban mindkét versenyen ezüstöt szereztünk.

- Mit tervezel, mit kívánsz új idényben?

- Először is jó lenne sérülés, betegség nélkül megúszni az évet! Ez a legfontosabb. Mivel a 2011-es már az olimpiára kvalifikáló esztendő, szeretném még most, az elején megszerezni a londoni kvótát. Ehhez csak annyi kell, hogy ott tudjak lenni mindkét versenyen, és az Eb-n az első nyolcban vagy a vb-n a dobogón végezzek. Valamelyik csak sikerül...