UtánpótlásSport December 8-án Egy nap az utánpótlásért címmel konferenciát rendez az Utanpotlassport.hu szerkesztősége a fiatalok sportjának aktuális kérdéseiről
2022. november 29.
  • instagram
Egy nap az utánpótlásért – konferencia
Keresés:

Sportágak

Úszás

2011-02-28 18:56

AZ ÚSZÁS TÖRTÉNETE

Az úszás vízben végzett, különböző stílusú szabályos testmozdulatok sorozata a test továbbhaladása érdekében. A sportág versenyeit négy úszásnemben (gyors, mell, hát, pillangó), több távon, a medencék hosszát tekintve pedig kétféle létesítményben (normál pályás – 50 méter, rövid pályás – 25 méter) rendezik. Az úszás valószínűleg egyidős az emberiséggel. Az ókori görögöknél az emberi műveltség fokmérője volt: nem vállalhatott közéleti tevékenységet az, aki nem tudott úszni. Ugyanakkor érdesség: annak ellenére, hogy az újkori olimpiák elképzelhetetlenek lennének úszóversenyek nélkül, az ógörög játékokon nem volt ilyen szám. Az úszás technikáját először egy Nicolaus Winmann nevű német nyelvész foglalta könyvbe 1538-ban. A versenyúszás 1800-as években kezdett elterjedni. Az első ismert esemény a Dardanellák tengerszoros átúszása volt 1810-ben. Az első úszúklubot 1837-ben alapították Németországban. Mérföldkövet jelentett 1875 is, amikor egy angol úr, bizonyos Matthew Webb átúszta a La Manche-csatornát Dover és Calais között. A versenyúszás valójában az újkori olimpiákhoz kötődően kezdett fejlődni. Az első, athéni játékokon még csak négy férfiszám (100, 500 és 1200 méter, valamint gyorsúszás matrózoknak) kapott helyet a programban. A hátúszást 1900-ban, a mellúszást 1904-ben iktatták a műsorba. Női versenyzők számára 1901-ben Angliában rendezték az első bajnokságokat; a hölgyek 1912-ben mutatkozhattak be az olimpián 100, illetve 4x100 méter gyorson. A világcsúcsokat 1908 óta tartják nyilván, azóta, hogy Londonban – kilenc alapító tag, köztük Magyarország kezdeményezésére – létrejött az úszók nemzetközi szervezete, a FINA. Az Európai Úszó Liga (LEN) 1927-ben alakult meg Bolognában. Az első Európa-bajnokságot Budapesten tartották 1926 augusztusában. A pillangóúszás 1952-ben, a vegyesúszás 1964-ben jelent meg a versenyeken. Magyarországon a szervezett úszósportot – annak dacára, hogy Siófok és Balatonfüred között már 1880-ban rendeztek vízi erőpróbát – 1893-tól számítjuk. Ekkor alapították a Magyar Úszó Egyesületet, melynek kizárólagos célja a hazai úszósport fejlesztése volt. Az első versenyeknek a ma is álló Lukács fürdő férfiuszodája adott otthont. A magyar úszó versenysport megteremtőjének Porzsolt Gyula ügyvédet, az 1880-as, 1990-es évek lelkes, sokoldalú sportemberét tekinthetjük, aki 1886-ban a Margit-szigettől Budafokig tempózott. Az első medencés úszóbajnokságot 1886-ban tartották a lágymányosi holt Duna-ág uszodájában. A hazai úszósport fejlődésére a modern kori olimpiák gyakorolták a legnagyobb hatást. Hajós Alfréd az 1896-os, athéni premieren két aranyérmet nyert (100 és 1200 méter), így ő lett a magyar sport első olimpiai bajnoka. A sportág szervezetileg 1902-től a Magyar Atlétikai Szövetség alosztályaként működött, és szakbizottságot hozott létre az úszósport irányítására. E testület tevékenységének eredményeként alakult meg 1907. december 12-én a Magyar Úszó Szövetség, amely a műugró- és a vízilabdasportnak is gazdája lett. Európa akkoriban legszebb, legmodernebb fedett uszodáját, a Hajós Alfréd tervei alapján épült Margit-szigeti létesítményt 1930-ban adták át. A magyar úszók az elkövetkező évtizedekben, elsősorban az ötvenes években kiemelkedő eredmények, olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címek sorát érték el. A hazai úszósport jelenleg – mint a múltban is mindig – jó néhány klasszissal büszkélkedhet, s Magyarország változatlanul tekintélyes szerepet játszik a sportág nemzetközi színpadán.