A második legnagyobb trófea a miénk!

A hollandiai U16-os Világ Kupán nyolcadik helyezést ért el a magyar együttes. A messze a torna legfiatalabb csapatával kiálló gárda eredménye mellett az igazi siker a legsportszerűbb csapatnak járó díj elnyerése volt. Íme, a szövetségi kapitány beszámolója.

Hack Barnabás, szövetségi kapitány Négy év szünet után idén harmadik alkalommal vett részt magyar csapat az U16-os Világ Kupán. Három éve készül együtt a csapat, és mivel még mindig nagyon fiatal, az idei évben leginkább a tanulás és a tapasztalatszerzés volt a fő cél. Ennek ellenére a mutatott játékunk és a megszerzett nyolcadik helyünk kifejezetten pozitív: a csapat erejét mutatja a tizenegy gólszerző játékos és az U16-os magyar válogatottak történetében magasan rekordnak számító harminchét dobott gól is.

Kellemes utazás után érkeztünk meg Schijnden városába, ahol városnézéssel és játszadozással pihentük ki az út fáradalmait. Délután 5 órától a csarnokban készültünk a tornára, könnyed dobálgatással, játékkal. Este 8-tól közös edzés keretében ismerkedtünk a csapatokkal, és csiszoltuk a technikánkat a tréninget koordináló Jan-sjouke van den Bos (a holland felnőtt szövetségi kapitány) segítségével. Már ekkor kiderült, azzal, hogy csapatunk nagyon fiatal – zömében 14 éven aluliakból áll –, komoly fizikai hátrányunk lesz. Az edzésen a technikai dolgok terén azonban teljesen egyenértékűnek bizonyultunk. A játékosok és a csapat fejlődését szem előtt tartva mindenkinek azonos lehetőséget biztosítottunk kezdőként. Ezt azért is tehettük meg, mert a lebonyolítás szempontjából mindegy volt, hogy harmadikok vagy ötödikek leszünk a csoportban az első nap után. Sajnálatos módon „halálcsoportba” kerültünk, hiszen a torna négy legjobb csapatából három ott volt. A második nap tükrében egyértelműen látszódott, hogy a másik csoportban induló németekkel, oroszokkal, csehekkel szorosabb csatákat vívhattunk volna. A mérkőzések 2x15 percesek voltak, lehetőség volt négy cserére, időkérésre sajnos nem. Végül álljon itt a győztes mérkőzésünkről szóló beszámoló! A fehéroroszok először indultak a tornán. Nagyon erős és jó felépítésű, magas játékosokból álló csapattal érkeztek. Figurákra épülő támadójátékkal operáltak, ami nagyon kellemetlen volt. Az első két támadásukból gólt is dobtak, így a továbbiakban nagyon görcsös mérkőzést éltünk meg. Hiába alakítottunk ki folyamatosan könnyebbnél könnyebb és szebbnél szebb helyzeteket támadásban, ezeket nem tudtuk értékesíteni. A 2-1-gyel zárult félidő után fejben összeraktuk a csapatot, és a fegyelmezett játék eredménye gólokban is megmutatkozott: végül 6-4-re nyertünk! Az igazi örömöt azonban nem ez a győzelem, hanem az okozta, hogy a nyolcadik hely mellett a második legrangosabb kupát, a Fair Play-trófeát mi nyertük! A munka nem állhat meg, a juniortáborban tovább keressük a tehetségeket, és természetesen további meccsek, edzések jönnek, hiszen idén még több nagy feladat vár ránk.