Június első hétvégéjén 19. alkalommal rendezték meg a Vecsés Kupa nemzetközi fogathajtóversenyt, amelyen a sportág összes szakága képviseltette magát. Ott voltak a „nagylovas” kettes- és négyesfogatok mellett a pónik, pontosabban a pónit hajtó utánpótlás képviselői is. Versenyük után a szakág szövetségi kapitányát, Mátyus Zsuzsannát kérdeztük.
Róth Ferenc Valóban öröm volt nézni a gyerekeket, akik a pónilovaikkal egyeshajtásban mérték össze a tudásukat. Számukra, a koruknál fogva, speciális volt a verseny, mert a nagyok maratonhajtása az ő esetükben kissé másként nézett ki. A Dobrovitz Lovas Parkban külön pályát építettek a számukra, amelyen az akadály- és a maratonhajtás elemeit kellett teljesíteni, természetesen könnyebb feladatokkal, mint a nagyoknak.
Tétje valójában nem volt ennek a pónizásnak, ám a gyerekek számára maga volt a világbajnokság. Elvégre igazi kettes- és négyesfogathajtók árnyékában, a sztárok közvetlen közelében hajthattak. Nem véletlen, hogy több zsűritag nézte végig érdeklődéssel a hajtásukat. Pedig olyan szaktekintélyekről volt szó, akik a felnőttek világbajnokságain, s a nemzetközi szövetségben is fontos posztokat töltenek be.
Érthetően ünnep volt ez a nap a szövetségi kapitány, Mátyus Zsuzsa számára is. Az egykori válogatott négyesfogathajtó, Mátyus Viktor lánya büszke lehetett a gyerekekre, mert amit látott, az azt erősítheti, megvan az utánpótlása a sportágnak.
– Az egyik gyerek ügyesebb, mint a másik. Ha válogatnom kellene, hirtelenjében nem is tudnám, melyiküket szeressem.
A pónihajtás, ellentétben a nagyok versenyzésével, nem nyúlik vissza hosszú időre hazánkban. Jószerivel csak egy évtizede, hogy ők is helyet kértek maguknak a versenyeken.
A pónifogat bakján is szép az élet. Igaz, egy kicsit le vagyunk maradva a nyugat-európai országoktól, a lovas nagyhatalmaktól, de úgy látom, hogy lelkesedéssel és akarattal pótolni tudjuk a hátrányt. A gyerekek körében egyre népszerűbb a pónihajtás, persze, tudni kell, ez sem olcsó sportág. Csak a szülők segítségével tudja megtenni a gyerek az első lépéseket.
A kiválasztottak éltek is a bemutatkozás adta lehetőséggel. Amikor bakra szálltak, látnivaló volt, hogy őszintén élvezik a versenyt, s eggyé tudnak válni azokkal a fürge lábú pónikkal, amelyek néha nem sokkal magasabbak, mint maguk a hajtók… A versenyüket a Csórról érkezett Palkovics Dávid nyerte, azonban ennél sokkal fontosabb, hogy még a legfiatalabb induló, a tíz éven aluli Dobrovitz András is őszinte örömmel, s büszkén vette át a tiszteletdíjat.
– Ők tényleg elmondhatják, hogy ráérnek. Mivel a fogathajtás kortalan sportág, akár még húsz-harminc évük is lehet a bakon, s akár még a 2040-es vébén is ott lehetnek a mezőnyben. Akkor sem számítanak majd öreg hajtónak.
