A gerjeni titok

A gerjeni Kenessey Albert Általános Iskola gyeplabdásai Tolnától Borsodig viszik a kis település hírét-nevét. Bár olimpiai sportág, Magyarországon mégsem tekintik élsportnak. Pedig a megszállottjai kőkemény munkával érik el az eredményeiket. Példa erre Magó Zsuzsanna, aki a gerjeni iskolában edzi a gyerekeket, és tanítja őket a technikás sportág alapjaira. Ötödik éve, mind eredményesebben.

eFBé A Kalocsával szemközti, a Duna jobb partján található, ezerkétszáz lakosú település általános iskolájába alig több mint száz diák jár. Huszonnyolcan közülük délelőttönként füzetet és tollat, délután viszont ütőt és labdát ragadnak, hogy Zsuzsa néni utasításait követve minél jobb gyeplabdások legyenek. – Mennyire könnyű megszerettetni ezt a sportot a gyerekekkel úgy, hogy ebben a korban a futball, a kosárlabda, a kerékpár az első? – Gerjenben 2007-óta létezik gyeplabda. Először az újdonság varázsa miatt kezdtek sokan játszani, aztán csak az maradt meg ennél a sportnál, aki kellően kitartó volt. Jó időbe telik, amíg az ütőfogás és ütőhasználat biztossá válik. Testnevelő tanár lévén az első perctől fogva azt tudatosítom a gyerekekben, hogy egyik sporttal sem kell szakítani, minél többfélével ismerkednek meg, annál jobb. Inkább az akkori serdülő fociedző érezte úgy, hogy ellenség vagyok, mert el akarom csábítani a játékosait.

Ősi játék Bár pontos eredetet nem lehet meghatározni, bizonyos, hogy a gyeplabda volt az első ütővel játszott játék. Az első nyomok a 4000 évvel ezelőtti Egyiptomba vezetnek vissza. A modern kori gyeplabda (hasonlóan számos labdás sportághoz) a XIX. században, Nagy Britanniában kezdett hódítani, itt alakult meg az első női gyeplabdaklub is 1887-ben. A Nemzetközi Gyeplabda Szövetség 1924-ben jött létre, a hét alapító ország között volt Magyarország is!

– A Duna közelsége nem erősíti a vízi sportokat, és gyengíti a gyeplabdát? – Tolnán van kajak-kenu, Faddon karate, de egyik sincs hatással a mi sportágunkra.

– Hogyan került közelebbi kapcsolatba a gyeplabdával? – Pavelka Zoltán által, aki 2007-ben az Ares HC csapatvezetője volt. Ő kereste meg a körzeti diáksportvezetőt, Poór Józsefet, aki aztán engem ajánlott. – Megérte? Meg lehet teremteni egy ilyen kis településen a feltételeket? A tornaterem talán adott, de a műfüves pálya? A felszerelésről, az utazásokról nem is beszélve… – A kezdésnél a feltételek adottak voltak a teremváltozathoz. Csináltattunk palánkot, ütőket és labdákat pedig a gyeplabdaszövetségtől kaptunk. Amikor először indultunk a magyar bajnokságban, a szövetségtől érkezett a kapusfelszerelés is. Nagypályán, műfüvön nagyon ritkán van alkalmunk játszani, ehhez Gerjenben nincsenek meg a feltételek. Magyarországon műfüves nagypálya kizárólag Gödöllőn van. Ha versenyre megyünk, a sok szülő, a még meglévő szponzori kör, az önkormányzat támogat bennünket. Több alkalommal nyertem pályázaton is pénzt. Azért így is sokat utazunk versenyekre: voltunk Ausztriában, Szlovéniában, Szerbiában, és rengeteget járunk Budapestre. – Jelenleg huszonnyolcan gyeplabdáznak a gerjeni iskolában. Mi történik azokkal, akik elballagnak? – Sajnos kevesen járnak vissza… Nem tudják összeegyeztetni a vidékre bejárást a sporttal. – Felnőtt korukban visszatérhetnek? – A kezdetekkor foglalkoztam felnőttekkel is hétvégente, ezt viszont már én nem bírtam fizikailag. Mivel testnevelő vagyok és nem szakedző, más sporttal is kötelességem foglalkozni. Ha picit dicsekedhetek, több országos eredményt értünk el atlétikában, grundbirkózásban is. – De a gyeplabda a legeredményesebb, egyben a szíve csücske… – Azért szeretem különösen, mert diákolimpián a csapat létszáma három fő, ezt ilyen kicsi iskolából is valószínűbb kiállítani, mint hét, vagy tizenegy játékost. Az idei évben született a legnagyobb siker, mert műfüvön is elindultunk diákolimpián, és a 2. korcsoportos fiúk megnyerték a tornát. A 4. korcsoportban a lányaim a fiúk között, miképpen a teremben, a harmadik helyen végeztek. – Ki a legeredményesebb játékosa? – Nem szeretnék kiemelni senkit, nagyon sokat fejlődtek a gyerekeim, nagyon büszke vagyok mindenkire. Akik képviselték az iskolánkat egytől-egyik jó tanulók, több kitűnő diák is van közöttük.

A gyeplabda változatai Alapvetően műfüves pályán játsszák, de azokban az országokban, ahol ez a borítás a téli időszakban játékra alkalmatlan, elterjedt a teremváltozat is. Különbségek a pálya méretében (műfüvön futball-, teremben kézilabdapálya), a játékszabályokban, az ütő felépítésében és a játék technikai elemeiben is fellelhetők. A labda kezdetben kocka (!) alakú volt, gumiból készült. Ezt váltotta fel a bőr, majd a napjainkban is használt műanyag játékszer.

– Mik a közeli és a távolabbi jövőre a gerjeni gyeplabdás tervek? – Augusztus 12-15. között rendezzük az edzőtábort Herberth Pál kollégám segítségével, akitől a legtöbbet tanultam. Amúgy sajnos teljesen egyedül foglalkozom a gyerekekkel, így elég nagy a teher rajtam, részben ezért is lehetnek csak rövidtávú terveink. Az önkormányzatnak az iskola fenntartása is óriási problémát jelent. A következő tanévet a Paksi Atomerőmű hatmilliós segítségével tudjuk csak elkezdeni. Ma ennyin múlik egy jó, de kis iskola sorsa – s ennek csak egy szelete a gyeplabda…