Naszti, Marci, mesterek, versenyek

A junior és az ifjúsági korú atléták legfontosabb nemzetközi viadalait, az Eb-t és a vb-t már megrendezték, így a tallinni kontinensbajnokság és a lillei-vb magyar indulói rövid pihenőt kaptak az őszi etap előtt. Közülük a Honvéd vágtázóját, Nguyen Anasztáziát, a 400-as futót, Deák-Nagy Marcellt és a mestereiket kérdeztük meg arról, mivel töltik az edzésmentes napokat, s ki tudnak-e szállni az atlétikai ringlispílből?

Róth Ferenc Anasztázia már eddig is sikeres idényt tudhat maga mögött. Új junior országos csúcs 100 méteren (11,55), hatodik helyezés a tallinni Eb-n, s meghívás az év legelőkelőbb hazai viadalára, a Gyulai-emlékversenyre, ahol új egyéni csúccsal (23,81) ért célba 200-on a kiváló mezőnyben. Érthetően elégedett lány szólt bele a telefonba., aki néhány napja érkezett haza Barcelonából. – A nyári versenyek után úgy sikerült a kikapcsolódás is, ahogyan elterveztem. Spanyolországban voltunk, gyönyörű a város, s nekem külön élményt jelentett, hogy az 1992-es olimpia színhelyén járhattam. Szóval, szép volt, jó volt, szívesen maradtam volna még, de nem panaszkodom, mert eltöltöttünk néhány napot a Tisza-parton is, Vásárosnaményban. Naszti edzője, az egykori kiváló tízpróbázó, Szabó Dezső számára azonban munkával teltek ezek a kánikulai napok is. Az ok egyszerű. Szeptember első hétvégéjén rendezik meg a serdülők Budapest-bajnokságát, erre készül a tanítványaival az edző. – Senki nem kérdezi majd meg, hogy hány fok volt az elmúlt héten. Az idők, a centik döntenek, s ha a gyerekek kibírják, akkor nekem is kötelességem ez – magyarázza. Nasztiról azt mondja, hogy ráfért a pihenő, megérdemelte, mert tényleg minden kitűzött célt megvalósított. Az Eb jól sikerült, az időeredményein sokat javított, nem is kívánhat ennél többet egy edző. – Céltudatos, a sikerért mindent megtevő atléta, s ez meglátszik az eredményein. A lehető legkellemesebb tanítvány, akiről ma már inkább már azt mondom, hogy partner, társ azon az úton, amelyet be kell, s be is fog járni. A pihenője, mivel messze még a szezon vége, nem volt hosszú. A jövő héten, ha nem is teljes intenzitással, de megkezdjük a melót az ősz fő versenyére, az októberi ügyességi csapatbajnokságra. Igaz, ezen a versenyen nem szerepelnek Anasztázia fő számai, de lévén sokoldalú atléta, rajthoz áll. – Azt tervezzük, hogy a távolugrásban és a rúdugrásban indulok. Az előbbiben csak egyetlen centire vagyok a hat métertől, remélem most belépek a hatosok klubjába. Persze, addig vissza kell szerezni a kondimat. A szabadság alatt elmentem futni a Margit-szigetre, s másnap reggelre olyan izomlázam lett, hogy alig tudtam megmozdulni. Két-három edzés, meg egy kis „bekeményítés” kell, s minden rendben lesz. Mással is meglepte saját magát a szabadsága alatt a sprinterlány. Ősztől, ha lesz hozzá autója, már a budapesti utcák forgalmát növeli. Már csak „percek” kellenek ahhoz, hogy Nguyen Anasztáziának jogosítványa legyen, s potenciális „áldozatává” váljon a mindig mindenkire vadászó közlekedési rendőröknek. Hadd adjunk nekik egy jót tanácsot. A piros lámpánál nagyon figyeljenek, mert a lánynak kiváló a rajtja... A másik junior korú sikerember, Deák-Nagy Marcell sem edzett az elmúlt időszakban, de az ő esetében ez tényleg bocsánatos bűn. (Sőt, nem is bűn.) – Nem is tudom hirtelenjében, hogy hány négyszázat futottam eddig az idén. Abban biztos vagyok, hogy tíznél többet. (Néhány pillanat múlva már megvan a „hivatalos” végeredmény, ami arról árulkodik, hogy tizennyolcszor állt rajthoz a gödöllői atléta – A szerk.) Nem mondom, hogy sok volt, azt azonban most érzem igazából, hogy elfáradtam. Volt, nem is egy alkalommal, hogy egy-egy többnapos viadalon, háromszor is teljesíteni kellett a távot. Valójában a pihenő alatt sem eresztettem le, de nem bánom, hogy kicsit lötyögősebbek a napjaim. Pedig lehet, hogy rövidesen össze kell kapnia magát Marcinak, s ezt már az edzőjétől, Benkő Ákostól tudjuk meg. – Ha minden összejön a verseny szervezőjének, Spiriev Attilának, akkor szeptember közepén Brüsszelben állhat rajthoz. Hogy valóban indul-e, az majd a kettőnk közötti megbeszélés után válik véglegessé – meséli a szakember, akinek eddig csak jó egyhétnyi pihenő jutott az idén, amit éppen ezekben a napokban tölt Hévízen, bár itt is a csoportjának az edzéstervével bíbelődik... A serdülő Budapest-bajnokság a mesteredzőnek is munkát ad. Marci ősze egyelőre még képlékeny, mert más a helyzet akkor, ha megy Brüsszelbe, s más, ha nem vesz részt azon a versenyen. – Egyelőre kétesélyes a dolog. Ha indulok, akkor csak utána állok le, ha nem megyek Belgiumba, akkor már korábban. Az biztos, hogy október közepétől bekeményítek, a jövő évben az olimpia határoz meg mindent. A felnőtt országos csúcs (45,42), meg az Universiadé-arany sok örömöt adhatott a 19 éves atlétának, de egyúttal kötelezettséget is ró rá. Mert hosszú-hosszú szünet után Deák-Nagy Marcell az, aki reményt adhat arra, hogy az egykörös versenyszámban is legyen jegyzett magyar, akár a legrangosabb viadalokon is.