Kamuti Jenő az utánpótlásról

Kudarccal, érem nélkül zárult a cataniai felnőtt világbajnokság a magyar válogatott számára. De vajon van-e jövője a legeredményesebb olimpiai sportágunknak idehaza? Az utánpótlás helyzetéről dr. Kamuti Jenővel, a szövetség szakmai alelnökével beszélgettünk. Csizmazia Tamás A korábbi „örökös” ezüstérmes tőröző elmondta, hogy a helyzet korántsem olyan borús, mint ahogyan azt sokan látják vagy láttatják. Elmondása szerint a válogatottban már igen komoly erőt képviselő fiatalok szereplése példásnak mondható, hiszen közülük sokan még csak junior korúak, vagyis 18-19 évesek. Különösképpen a női kardcsapatot emelte ki az alelnök; ennek az együttesnek a tagjai mind fiatalok, és bár a jövő évi, londoni olimpiai műsorán nem szerepel ez a versenyszám, 2016-ban már ott lesz a játékok programján. A női kard- mellett a női párbajtőrszakág is szépen fejlődik, s az öt év múlva esedékes, Rio de Janeiró-i olimpián a magyarok ott lehetnek a legjobbak között. A férfiak közül a kardozó Szilágyi Áron teljesítményét emelte ki a szakember:ő már most is a legjobb nyolc között végzett. Még csak 21 éves, és mindenképpen eséllyel indul éremért Londonban. Konklúzióként levonhatnánk, hogy nincs mitől tartanunk, hiszen az utánpótlásbázisra nem lehet panasz, a fiatalok már a közeljövőben is bizonyíthatnak. Azt azért Kamuti doktor is hangsúlyozta, hogy a magyar vívás egyik rákfenéje: versenyzőink junior korban általában jobbak, mint a felnőttek között. Tehát megtorpannak a fejlődésben, nem lépnek tovább. Úgy véli, egzisztenciális, szemléletbeli okokra lehet visszavezetni mindezt. Akadnak, akik ha nem kerülnek be azonnal a felnőtt keretbe, hitüket vesztik, és akár abba is hagyják a vívást. Éppen Kamuti Jenő kezdeményezésére az U23-asok számára külön korosztályt alakítottak ki, ami plusz lépcsőt jelent a fiatalok számára a felkészülésben és a fejlődésben. Az alelnök szerint javítani elsősorban a műhelymunkán és az edzőképzésen kellene. Szomorú, de így van: mind kevesebb a terem és a tréner. A szakemberek közül sokan inkább külföldön vállalnak munkát. „Ezt a folyamatot kellene visszafordítani, és akkor a hagyományokhoz méltó, fényes jövő állhat előttünk” – közölte Kamuti Jenő.