UtánpótlásSport
2024. március 29.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Egyéb sportágak

2011-10-31 07:44

Modern szamurájok sportága

Napjainkra a karate, az aikido és a többi harcművészet mellett a kendo is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Országszerte egyre többen ragadják meg a bambusz kardot és öltik magukra a talpig fekete védőruhát és a rácsos fejvédőt. A november 12-én esedékes országos egyéni bajnokság előtt Erdélyi Gáborral, a férfi és a junior válogatott edzőjével beszélgettünk.

Szekeres Zsolt A hat danos mester elárulta, hogy a magyar versenyzők – mint oly sok másban – ebben a tradicionális japán sportágban is megállják a helyüket. Először azonban a kendo történetéről kérdeztem Erdélyi Gábort, aki a fotónkon látható (forrás: kendo.hu). – A sportág óriási tradícióval rendelkezik – mondta –, ugyanis a japán szamuráj vívásból alakult ki. Onnan származik a mai napig használatos védőfelszerelés, amit a biztonság érdekében kell használni. A második világháborút követően mellékvágányra került a sportág Japánban, mert az amerikaiak betiltották, hasonlóan a dzsúdóhoz és a karatéhoz. Az ötvenes években kezdett újraéledni, ekkor került be az iskolai rendszerbe, és a mai napig külön bajnokságot rendeznek az általános és a középiskoláknak, valamint az egyetemeknek. A modern kendót gyakorlatilag két részre lehet osztani: az egyik az úgynevezett sportkendo, amely a versenyzéssel foglalkozik, s a lényeg találatok elérése. A másik a budo, ami a busidóból – a szamurájok filozófiájából – alakult ki: abban is bambusz kardot használnak, de olyan technikákat alkalmaznak, mintha igazi szamuráj kard lenne a kezünkben. Úgy kell gyakorolni is. – Kívülről elég durva sportágnak tűnik. A szülők nem félnek attól, hogy könnyen megsérül a gyerek? – Ha például a kézilabdával összehasonlítanánk, kiderülne, hogy ott sokkal nagyobb a sérülés esélye. A védőfelszerelés teljesen tompítja az ütéseket, olyan fájdalmak nincsenek, amitől mozdulni sem tudna az ember. A lila folt lehet a legdurvább sérülés, mivel a bambusz kard rugalmas és az öltözet is rendesen tompít. Ha szülők kezdő csemetével jönnek az edzésre, szoktam mondani, hogy nyugodtan próbálják ki. – Milyen indíttatásból megy el az ember kendózni? – Mindenki másért jár le az edzőterembe, a dodzsóba. Valaki csak a mozgás öröméért, más a heti stressz levezetéséért. Sokan vannak, akiket megfogott a japán kultúra, azért kezdenek bele. És persze sokan akarnak versenyezni. Nekik elengedhetetlen, hogy mind jobban belemerüljenek a japán kultúrába, mert magasabb szintre juthatnak. – Ön a férfi és a junior válogatott edzője, és épp országos egyéni bajnokság következik. Egy fiatal kendósnak milyen utat kell bejárni a válogatottságig? – Nincs másképp, mint a többi sportágban. Szerencsére, minden évben tűnnek fel a versenyeken tehetséges fiatalok, s amikor megemlítjük nekik a válogatottság lehetőségét, még motiváltabbá válnak. Egyre fiatalabbak jelennek meg a termekben, ami az utánpótlás-nevelés hatékonyságának növekedéséhez vezet hosszú távon. Az utóbbi években már a juniormezőny is remek erőt képvisel, ezt a megszerzett Európa-bajnoki érmek jól bizonyítják. – Az utánpótlás-korosztályokban mennyien indulnak egy nemzetközi versenyen? – Ma egy európai vagy világszintű tornának körülbelül harminc-negyven indulója van. – Egy fiatal kendósnak milyen versenyzési lehetőségei vannak? – A lehetőségek száma, a kendósokéval együtt egyre nő, mivel a szövetség és a klubok is egyre több viadalt írnak ki. De a környező országokban is rengeteg tornát rendeznek, ahol a juniorkorú versenyzők megmutathatják magukat. A válogatottnak közös német és osztrák edzőtáborokat is szervezünk, a fiatalok ott külföldiekkel is mérkőzhetnek, illetve Japánból is szoktak vendégek érkezni. – Mennyire költséges a sportág? – Attól függ, melyik klubban kezdünk kendózni. Nálunk például a havi tagdíjon kívül nincs más költség, ami kortól függően két-háromezer forint. A kezdőknek szoktunk felszerelést biztosítani, persze csak használtat tudunk. Ha sajátot szeretnénk vásárolni, erre szakosodott boltokban tehetjük meg, az alsó határ nagyjából ötvenezer forint, a felső pedig a csillagos ég. – Végül arra lennék kíváncsi: a fővároson kívül hol van lehetőség a kendo megismerésére? – Szerencsére, ma már gyakorlatilag minden nagyobb vidéki városban.