Tamás álma teljesült

Távozik a férfi NB I címvédőjétől, a FINO Kaposvártól Kaszap Tamás, aki egyben az U20-as válogatottnak is feladója. A fiatal tehetséget külföldre csábították, méghozzá az olasz élvonalba, az Acqua Paradiso Monza Brianza csapatához.

UP-info A húszéves játékos hétfőn utazott Olaszországban az A1 Liga hetedik helyén álló együtteséhez. Kaszap járt már ott négynapos próbajátékon, mely után a stáb úgy döntött, hogy a nyáron szerződtetik. Közben megsérült az egyik feladójuk, ezért döntöttek a Brianzában úgy, hogy már a szezon közben igényt tartanak rá. A játékos a Kecskemét-Kaposvár rangadón remek játékkal búcsúzott a hazai bajnokságtól, az ő vezérletével győzött a FINO, és őrizte meg hibátlan mérlegét a tabellán. A nagy váltás előtt álló játékossal a hunvolley.hu készített kiutazása előtt interjút: – Már a hét elején tudtam, hogy ez lesz a búcsúmérkőzésem - mondta a vasárnapi, 3-0-ra megnyert bajnoki rangadó lefújása után Kaszap Tamás. - Az olasz csapat vezetői szóltak, hogy már most szeretnének leigazolni, mert megsérült az egyik játékosuk. Örülök neki, hogy Kecskeméten is magabiztosan győztünk, és köszönöm a fiúknak a jó játékot. – Emlékszel még az első kaposvári tétmeccsedre? – 2007 novemberében, egy Közép-európai Liga-mérkőzésen álltam be csereként a Novo Mesto ellen. Az volt a hatodik mérkőzésünk a szezonban, és előtte egy percet sem játszottam. Nagyon izgultam, de aztán elmúlt a lámpaláz. – Összességében hogy érezted magad Kaposváron? – Jól döntöttem, amikor ide igazoltam. Tény, hogy volt nagyon jó és igen rossz évem is, de sok lehetőséget kaptam, és úgy érzem, folyamatos volt a fejlődésem. Köszönöm mindenkinek a segítséget. – Mit érdemes tudni új csapatodról? – Az Acqua Paradiso Monza Brianza az olasz élvonalban szerepel. A csapat jelenleg négy győzelemmel és három vereséggel a bajnoki tabella hetedik helyén áll. – Mit vársz magadtól az előttünk álló két és fél évben? – Az elsőben mindenképpen tanulni szeretnék, jó lenne mielőbb felvenni az ottani ritmust, azután pedig szeretnék a csapat hasznára lenni. – Hogy búcsúzol el a kaposvári csapattársaktól? – A vendégeim lesznek egy italra, a fiatalok üdítőre, az idősebbek pedig valami komolyabbra. Törlesztenem kell egy adósságomat is: az edzések előtt mindig külön szoktunk játszani Geiger Andrissal, és általában ő volt a jobb, így még tartozom neki két liter Schweppes-szel... – Amikor annak idején elkezdtél röplabdázni volt olyan vágyad, hogy Olaszországban szeretnél majd egyszer játszani? – Természetesen. Így most örömmel mondhatom, hogy teljesült a nagy álom. De ez talán még csak a kezdet...