Kinőtt az ifiből

Az ősszel figyelemmel kísértük, ahogyan az U19-es válogatott remek szerepléssel jutott tovább Portugáliában az Európa-bajnoki selejtezős minitornáról az elitkörbe. A csapat egyik oszlopos tagja Adorján Krisztián, aki a Liverpool utánpótlásrészlegénél nevelkedik.

Nagy-Pál Tamás – Hogy megy a sorod Liverpoolban? – Rendben van minden. Ez a harmadik évem. Az első két szezonban az ifjúsági U18-as együttes tagja voltam, most kerültem fel a reserve-be, vagyis a Liverpool B csapatába. – Előtte a Sándor Károly Akadémia növendéke voltál. Milyen különbséget tapasztalsz az agárdi és az angliai képzés között? – A körülmények sokkal jobbak. Minden egészen más. Nem csoda, hiszen a világ egyik legnagyobb klubjáról van szó. Az akadémián az edzőpályák összeszámolása is komoly feladat. Jóval nagyobb a versenyhelyzet, és így szerintem sokkal jobban lehet fejlődni, mint amikor mindenkinek biztos a helye a csapatban. – Mesélj kicsit az idei szezonodról! – A felkészüléskor felnőtt csapatokkal játszottunk barátságos meccseket, ezek arra voltak jók, hogy tapasztalatot szerezzünk a bajnokságra. Jól sikerültek a találkozók. Most a harmadik helyen állunk, csupán három ponttal lemaradva az éllovastól. Én folyamatosan játszom a csapatban, úgy érzem, jól megy, élvezem a futballt. – Az elmúlt években jó néhány magyar fiatal megfordult a Liverpool utánpótlásában. Volt ez bármilyen hatással a kinti megítélésedre? – Igen. Tudták, hogy honnan jöttünk, és milyen kvalitású játékosok jöhetnek onnan. Németh Krisztiánék rengeteget segítettek, amikor kijöttünk. – Hogyan néz ki egy napod Angliában? – Reggel 9-re kell bemenni az edzőközpontba. Először reggelizünk, utána pingpongozunk vagy biliárdozunk, van, aki sérüléseket megelőző gyakorlatokat végez. Negyed 11-kor kezdődik az edzés, amely körülbelül másfél óráig tart. Utána vagy hazamegyünk, vagy, ha kondis nap van, akkor ebédelünk, pihenünk, majd megyünk kondizni. – Iskolába már nem is jársz? – Nem, már tavaly leérettségiztem. – Voltál már közös tréningen a nagy csapat játékosaival? – Sokszor felhívnak néhány fiatalt edzeni, múlt héten én is köztük voltam. Nagyon jó fejek a játékosok, közvetlenek, óriási élmény volt velük tréningezni. – Látsz arra reális esélyt, hogy pár éven belül az első csapat tagja legyél? – Ez nagyon nehéz, de egyáltalán nem lehetetlen feladat. A reserve-csapat minden tagja nagyon közel van az A kerethez. Ha folyamatosan jól teljesítünk, és sokat dolgozunk, akkor azt úgyis észreveszik, és előbb-utóbb esélyt adnak. Ezen dolgozom minden nap. – Gondolom jó néhány Premier League-meccset megtekintettél már a lelátóról… – Igen, hihetetlen szokott lenni a hangulat. Azt mindenki tudja, hogy a liverpooli a világ egyik legjobb szurkolótábora, ezt én is alátámaszthatom. A nagy rangadókon tényleg leírhatatlan az atmoszféra, olyan, mintha a szurkolók lennének a 23-dik játékos a pályán. – U19-es válogatott is vagy, nemrég kiharcoltátok az elitkörbe jutást a csapattal, ahonnan egyenes út vezethet az Európa-bajnokságra. Szerbia, Németország és Románia lesz az ellenfél, mit vársz a tornától? – Nehéz csoportban vagyunk, de a selejtezőn is megmutattuk, hogy erős a csapatunk, hiszen ikszeltünk a portugálokkal. A románok és a szerbek is nagyon erősek, de szerintem verhetők. Bízom benne, hogy a németekkel ki-ki meccset vívunk majd, amin akármi megtörténhet. Ki akarunk jutni az Eb-re!