A mester képben van

Ismét megtelt gyerekekkel a Telki edzőközpont, de ezúttal nem csapatnyival, hanem kerek százzal, ugyanis válogatót tartott vasárnapig a Magyar Labdarúgó Szövetség az 1997-es korosztály számára. Korolovszky Györggyel még a négynapos program közepén beszélgettünk. Róla annyit kell tudni, hogy az innen kikerülő gyerekek szövetségi edzője lesz az U15-ös válogatottnál.

Nagy-Pál Tamás Korolovszky György elöljáróban a következőket mondta el: – Nyolc hónappal ezelőtt már volt ilyen kiválasztó, de meg kell, hogy mondjam: itt most sokkal erősebb mezőny jött össze, és ez nagyon feltűnő. Elképesztő, hogy ebben a korban mekkora fejlődésen mennek keresztül nyolc hónap alatt a gyerekek. Plusz az is segített, hogy sok gyerek kis klubtól nagyobbhoz került, és onnan jött most ide, a területi kiválasztóra. Ez a minőségen nagyon meglátszik. Összegezve: nem a gyerekek tudása változott, hanem a fejlődési folyamatuk lett jobb. Gondolok itt a fizikai és biológiai dolgokra is, mint az ebben a korban jellemző hormonális változások. Emellett már érett játékot mutatnak azok a gyerekek, akik tavaly még csak játszogattak. – Innen nézve nagyon hasznosak ezek a válogatók. – Én támogatom, sőt azt mondom: a négy nap kicsit még rövid is, lehetne akár egy hét. Habár így is kilenc meccset játszanak csütörtöktől szombatig a csapatok. – Mikor lesz az első komolyabb megmérettetésük? – Két évünk lesz arra, hogy összeformáljuk a gyerekeket tornákon és edzőtáborokban. Az első nagy összecsapásuk majd az U17-es Eb-selejtező lesz. Arról nem beszélek, mire lehet képes ott ez a csapat, hiszen ennek nem lenne értelme. Azt viszont elmondhatom, hogy ha a folyamat nem törik meg, akkor élménygazdag csapat kovácsolódhat össze két év alatt. Nagyon komoly brigád. – Elsősorban mit figyeltek most a játékosokon? – Egyetlen szóval: csak a tehetséget. Nincs eredménykényszer, nem jellemzünk játékot. Utóbbit csináljuk ugyan, de nem a játékosok értékelése, hanem saját magunk miatt. Az egyéniségeket, az ügyes és képzett labdarúgókat keressük most. – És három hét múlva már meg is kezdi a felkészülést ezekkel a fiúkkal. – Így van, és májusban pedig már oroszországi jutalomtornán fognak részt venni. Két torna lesz, az egyik 20-as keret jön velem, a másik pedig Pisont Istvánnal. Néhány játékos most nincs itt, különféle okokból, de a keretben benne van, és mindenképpen számítok rá. – De honnan szerzett róla tudomást, ha nincs itt a kiválasztón? – Ehhez képbe kellett kerülnöm. Én ebből a korosztályból ismerek mindenkit, ki hol játszik, ki az edzője, látom a fejlődési folyamatot. Nagyon elmélyedtem ebben a korosztályban az elmúlt nyolc hónapban, mert nagyon tetszik ez a feladat. – Akkor azok se kerülnek ki a látókörből, akik most nem akadnak fenn a rostán? – Nem hát. Bekerülnek a gépbe, és egyetlen kattintással meg tudom keresni őket. Felhívom az edzőt, aki már mondja is, mi van a srácával. Van olyan, hogy azért megyek ki meccsre, mert szólt az edző: nézd meg a gyereket, mert most ért be. Majd, ha emlékszünk erre a beszélgetésre négy év múlva, megnézzük, hány gyerek maradt meg a mostani keretből, érdekes dolog lesz, a 35-40 százalékuk biztos ki fog addigra cserélődni.

Kapcsolódó cikkek

Mérlegen a jelen pillanat