UtánpótlásSport
2026. március 18.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Egyéb sportágak

2012-02-27 17:30

A sportág iskolás korba lépett

Felnőtt szintlépés, kiváló minőségű jégpálya, alakuló ifjúsági keret: úgy tűnik, a curling az iskolás éveibe lépett. Arról, hogy milyen jövője lehet a sportágnak hazánkban, és miért űzzék a fiatalok éppen ezt a sportot, Palancsa Zoltánt, az utánpótlás-válogatott szövetségi kapitányát kérdeztük.

Sajó Annamária Csúszik is - meg nem is. Valahogy így lehetne megfogalmazni azon sportágak helyzetét, amelyeket rendre úgy írnak le, mint nem elterjedt sportok. A versenyzők lelkesek, komoly edzéseket végeznek, a közönség eleinte a családból kerül ki, ahogy azonban jönnek az eredmények, egyre többen figyelnek a pályára - ez esetben, a jégre. A curling éppen ezen az úton halad. A kontinens egyik legjobb csarnoka működik Kamarerdőben, a felnőtt válogatott a 2011-es, moszkvai Európa-bajnokságon feljutott az A csoportba, de az ifik lecsúsztak a világbajnokságról. A sportvezetők azonban hosszabb távon gondolkodnak. Bár a curlingben egy kör a legfontosabb, a jövőképet az öt egymásba fonódó karika jelképe formálja. - Magyarország nem a téli sportágakban nyújtott eredményeiről ismert. Hogy érzi, mennyire honosodhat meg a curling? - Ez nehezen megválaszolható, összetett kérdés. Szövetségünk vezetősége és aktivistáink évek óta azon fáradoznak, hogy ez az igazán kedvelhető sport meghonosodjon Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy földrajzi adottságaink inkább a nyári sportágak elterjedését teszik lehetővé, ezzel együtt néhány év alatt kialakult egy kétszáz fős bázis, akik – idejük és anyagi lehetőségük szerint más-más intenzitással – ezt a sportot űzik. - Szellemi, fizikai sportágként jellemezné a curlinget, vagy a kettő elegyének? - Összességében a kettő elegye, hiszen a színvonalas mérkőzésen kifejezetten nagy jelentősége van a taktikai, stratégiai felkészültségnek. Nem véletlenül nevezik időnként úgy sportágunkat, hogy sakk a jégen. Aki pedig már végigsöpört egy tíz endes mérkőzést, az tanúsíthatja, hogy kemény fizikai igénybevételt is jelent. - Honlapjuk egyik sajtóanyagában azt olvastam, hogy szövetségük egyre nagyobb hangsúlyt fektet az utánpótlás fejlesztésére. Pontosan hol van az a hangsúly? - Az elnökség kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-bizottság tevékenységére. Éves programterveinkben a válogatott versenyeztetése mellett mindig megkülönböztetett figyelmet szentelünk az utánpótlásbázis növelésére, a fiatal curlingesek és a számukra megrendezendő programok támogatására. Curlingsulit működtetünk, ahol a fiatal érdeklődők elsajátíthatják a sportág alapjait, hogy megismerjék és megszeressék ezt a játékot. - A fiúgyerekeket könnyen megfoghatja a hoki kemény, férfias világa. Miért válasszák a curlinget? - Sok fiatal érdeklődik a curling iránt, köztük természetesen olyanok is, akik már kipróbálták a hokit. Mindkét sportágnak megvan a maga varázsa, bár mindkettőhöz egyaránt szükség van állóképességre, logikára és némi tehetségre is. Talán a hideg közeg azonos bennük, valamint az, hogy ennek ellenére a kiadós edzések végén mindenki kellemes fáradtsággal, izzadtan távozik a jégről. - Na és a lányok miért mondjanak le a műkorcsolya csillogó kűrjeiről a sportáguk javára? - Ne mondjanak le róla! Természetesen sok sikert kívánunk annak, akit az a sportág fog meg. Aki viszont a csapatban gondolkodás, valamint kreatív, de egyben ügyességi játék iránt érdeklődik, feltétlenül próbálja ki a curlinget! - A curling szerepel a téli olimpia műsorán. A mostani utánpótlás-korosztályokat nézve hogy érzi: reménykedhetünk esélyes magyar indulóban az ötkarikás játékokon? - Ha nem reménykednénk, nem lenne érdemes küzdenünk. Az olimpiai indulás lehetősége még a jelenlegi felnőtt válogatottak kezében van. A válogatott keretben azonban tudatos csapatépítő munka folyik, így évről-évre beépülnek azok a fiatalok, akik nemrég még a junior versenyek résztvevői voltak. Elnézve a jelenlegi ifjúsági korosztályt, valamint figyelembe véve, hogy mennyi energiát fektetünk az utánpótlás fejlesztésébe, joggal reménykedünk közeli olimpiai indulásban. És ha már elindulunk…