Egy hajóban profi és amatőr

A sárkányhajózást nehéz kategorizálni, hiszen profik és amatőrök, kicsik és nagyok egyaránt űzhetik. Magyarország világbajnok csapattal büszkélkedik benne, baráti társaságok, kollégák azonban ugyanolyan lelkesedéssel lapátolnak a hatalmas sárkányfejjel díszített hajóban, mint az élsportolók. A sportágat Módos Péter, ifjúsági válogatott kenus ajánlja.

Sajó Annamária – A sportág a Távol-Keletről ered. Mennyire tudja szívvel-lélekkel űzni a magyar sportoló? – Azoknak tetszhet igazán, akik kipróbálták a kajak-kenut, de túl nagynak találták a hajtást. A sárkányhajó ezeknek a sportágaknak az enyhébb, nagyobb közönségnek szánt változata. Sokkal kevesebb szabály van benne, mint a kajak-kenuban, így idősebbek és amatőrök is elkezdhetik. Többen ülnek a hajóban, ezáltal élménydúsabb és izgalmasabb is a verseny. A nagyobb csapásszámmal ugyanis a feszültség is nő, úgymond jobban kell pörögni a hajóban. Evezni kell, ennyi az egész! – Az amatőrnek mitől válik élménnyé? – Mert a természetben lehet űzni: szabad levegőn, vízi közegben, ami a fiatalnak nagy élmény. A csapatok különböző korosztálya és összetétele miatt pedig változatosabb közösségbe csöppen, aki ezt a sportágat választja. A legfontosabb azonban az, hogy aki sportol, nem lesz puhány. – Azon tűnődtem, hogy az élsportoló egyfolytában edz és versenyez. Na és mit csinál szabadidejében? Edz és versenyez. De mit csinál a sárkányhajózás szereplője? – A sportoló nem tud otthon, a fenekén ülni és pihenni. A sárkányhajózás teljesen más, mint a versenykenu. Nem olyan megterhelő, nem lehet benne annyira meghalni. Sokkal felszabadultabb a hangulata, hiszen egyszerre huszan ülnek a hajóba, és nem lehet megsérülni sem. Legalábbis, nehezen tudom elképzelni, hogy valakinek kiugorjon a válla lapátfogás közben. – A versenysport szintjén ugyanolyan komolyan vehető a sárkányhajó, mint a kajak-kenu? – Igen, de ehhez nem elég egy ember. Mivel többen ülnek a hajóban, az egész csapatnak komolyan kell vennie. Bár a sárkányhajózás hangulata felszabadultabb, mint a versenykenuzásé, ha könnyedén veszik a csapattagok, nem lesznek eredményesek. Mindenkinek ott kell lennie fejben: a kormányosnak, a dobosnak, a stroke-okoknak és a többi evezősnek. – A sárkányhajóban is rendeznek országos és világbajnokságot, és - bár bemutató jelleggel - a Világjátékok műsorán is szerepelt. Az itt szerzett aranyérem ugyanolyan értékes, mint a kenus elsőség? – Feltétlenül, hiszen nagyon sok ország sportolója indul, akik keményen dolgoznak a sikerért. Az átlagember csak azt átja benne, hogy van egy hajó, aminek sárkányfej van az elején, és sokan ülnek benne. indez csak vicc. A sárkányhajózást igazából csak egy kenus vagy egy másik vízisport képviselője tudja értékelni. – Eszerint, ha egy amatőr, például én beülnék egy sárkányhajóba, nem érezném át annyira a versenyszellemet, mint te? – Akinek már van rálátása a vízi sportokra, az biztosan értékelné. De, ha például beültetném anyukámat, nem venné olyan komolyan: evezgetne, de ha nyomni kéne, rögtön megállna, amint elfárad. Az emberek nem szeretik kihajtani magukat. Ritka a jó sportember. – Miért alkalmas a sárkányhajó arra, hogy megmozgassa, motiválja a híveit? – A sárkányhajózást baráti körök űzhetik, így teljesen más hangulata van az edzéseknek. Együtt eveznek, megismernek új embereket, jól érzik magukat, ráadásul sportolnak is. Ez nagyon jó időtöltés, a versenyek pedig látványosak, fantasztikus hangulattal: a dobos diktálja az ütemet, a kormányos buzdítja a társait, miközben fej-fej mellett mennek a hajók. Bár a sárkányhajózás még nem olyan elterjedt itthon, lehetünk ebben a sportágban is olyan eredményesek, mint kajak-kenuban. – Neked mi a legszebb emléked? – Az országos bajnokság, amelyen kétezer méteren lett aranyérmes az egységem. Kimerítő verseny volt: négy hajó haladt fej-fej mellett, és ez olyan felfokozott állapotot szült, hogy a végén jól esett elfáradni. Ezt nem lehet leírni: csinálni kell!